Pesthidegkút újkori történetével mind a mai napig mindössze két, nyomtatásban is megjelent munka foglalkozik. Az egyik Toperczer Oszkár: Pesthidegkút. Helytörténeti barangolások, a másik Hans Kröninger: A pesthidegkúti németség története címmel jelent meg.

Jász Dezső (1861–1935) miniszteri tanácsos, a Fővárosi Közmunka Tanácsnál alkalmazott műszaki mérnök viszonylag idős korában, hatvanhat évesen, talán nyugdíjazása után vásárolt telket az akkor még meglehetősen kies Júlia utca 5. szám alatt.

Senki nem jött annyira mélyről, olyan szegénységből a magyar irodalmi életbe, mint Sinka István. Nagyszalontán született 1897. szeptember 24-én, felmenői mind pásztorok voltak, gyermekként már ő is bojtárkodott a bihari pusztákon. Tanulásra, művelődésre lehetősége sem nyílott, egyetlen bárányát cserélte könyvekre.

A Ferenchegyi-barlang felfedezésének 75. évfordulóján már túl vagyunk, de az azt követő év kemény és izgalmakkal teli kutatómunkájáról most is időszerű szólni. Nemcsak a föld alatti járatokban való csúszás-mászás volt embert próbáló feladat.

A Szentföld-vonzalom hullámai a harmincas években, a XIX. század végét követően, megint magasra csaptak Magyarországon, az 1938-as Szent István-év pedig különösen jó alkalom volt, hogy Majsai terve megvalósításához kezdjen.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) 1937 augusztusában módosított építésügyi szabályzata rendelte el, hogy minden épületen vagy kapun a bejárat jobb oldalán, illetve a kapu felett házszámot kell elhelyezni. A táblák közül mára sok eltűnt, a megmaradtak csak a gondos lakókban bízhatnak.

Rózsahegy utcán a Mechwart tér felé alászállók ma egy furcsa, meglehetősen idomtalan házat látnak a Buday László utca sarkán. Ezen a telken már a XIX. század közepén is állt ház, ez jelezte a határt a Klemm téglagyár és a Rózsadomb beépített lakónegyede között.

A varsói felkelés 64. évfordulóján érdemes megemlékezni a magyar-lengyel barátság történetének egy alig ismert epizódjáról. Varsóban számos olyan lengyel hazafi harcolt a felkelésben, akik 1939-ben Budapesten, sőt a második kerületben találtak hosszabb-rövidebb ideig otthonra.

1928. május 16-án Buda fellobogózva várta Esmond Harmsworth újságírót, az akkorra már egész Magyarországon ismert sajtómágnás, Harold Sidney Harmsworth, másnéven lord Rothermere fiát.

Június 15-én lett volna nyolcvanéves a Vígszínház egykori kiemelkedő színészegyénisége, számtalan színházi és filmszerep kiváló életre keltője, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész Tábori Nóra. Erre az alkalomra szeretett színháza és a II. kerületi önkormányzat emléktáblát helyezett el lakóhelye, a Házmán utca 7. szám alatt.