A Járdányi Pál Zeneiskola január 29-én ünnepi megemlékezést tart az évforduló alkalmából. 16 órakor a zeneiskola Marczibányi téri központi épületében a névadó emléktábláját koszorúzzák meg, közreműködik a zeneiskola kórusa, valamint Koloszár Katinka és Kovács Gergely hegedűn.

Ötödik éve hajtunk főt, emlékezünk a Farkasréti temetőben a II. világháború civil áldozataira. Az emlékezés a Margit körúti Regent-ház, valamint a Fő és Vitéz utca sarkán felrobbant épületek romjai között életüket vesztett áldozatok sírhelyénél lesz.

Operaénekesnek készült, a legnehezebb időkben volt sorkatona, embereket mentett a tűzvonalból a fiatal Méhes Attila, akit 1956-ban tőrbe csaltak, majd szovjet katonák kivégeztek a Hűvösvölgyi úti Akadémia területén. Az ifjú hőst saját kerületében érte a halál. 1993 óta tábla őrzi emlékét.

Pesthidegkút újkori történetével mind a mai napig mindössze két, nyomtatásban is megjelent munka foglalkozik. Az egyik Toperczer Oszkár: Pesthidegkút. Helytörténeti barangolások, a másik Hans Kröninger: A pesthidegkúti németség története címmel jelent meg.

Jász Dezső (1861–1935) miniszteri tanácsos, a Fővárosi Közmunka Tanácsnál alkalmazott műszaki mérnök viszonylag idős korában, hatvanhat évesen, talán nyugdíjazása után vásárolt telket az akkor még meglehetősen kies Júlia utca 5. szám alatt.

Senki nem jött annyira mélyről, olyan szegénységből a magyar irodalmi életbe, mint Sinka István. Nagyszalontán született 1897. szeptember 24-én, felmenői mind pásztorok voltak, gyermekként már ő is bojtárkodott a bihari pusztákon. Tanulásra, művelődésre lehetősége sem nyílott, egyetlen bárányát cserélte könyvekre.

A Ferenchegyi-barlang felfedezésének 75. évfordulóján már túl vagyunk, de az azt követő év kemény és izgalmakkal teli kutatómunkájáról most is időszerű szólni. Nemcsak a föld alatti járatokban való csúszás-mászás volt embert próbáló feladat.

A Szentföld-vonzalom hullámai a harmincas években, a XIX. század végét követően, megint magasra csaptak Magyarországon, az 1938-as Szent István-év pedig különösen jó alkalom volt, hogy Majsai terve megvalósításához kezdjen.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) 1937 augusztusában módosított építésügyi szabályzata rendelte el, hogy minden épületen vagy kapun a bejárat jobb oldalán, illetve a kapu felett házszámot kell elhelyezni. A táblák közül mára sok eltűnt, a megmaradtak csak a gondos lakókban bízhatnak.

Rózsahegy utcán a Mechwart tér felé alászállók ma egy furcsa, meglehetősen idomtalan házat látnak a Buday László utca sarkán. Ezen a telken már a XIX. század közepén is állt ház, ez jelezte a határt a Klemm téglagyár és a Rózsadomb beépített lakónegyede között.