Budapest 102 napos ostroma 1945. február 12-én fejeződött be. A város egyes részeit szinte földig rombolták a harcok idején. A II. kerület is teljes egészében hadszíntérré vált.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának Műszaki Osztályára 1893. augusztus 21-én három építőmester aláírásával érkezett meg az a vaskos paksaméta, mely a budai Pállfy téren felépítendő kaszárnya terveit tartalmazta.

Báron Sándor 1939. február 10-én Bimbó úti villájából átautózott az Andrássy útra, és végrendeletét letétbe helyezte Holltscher Szigfrid királyi közjegyzőnél. A lepecsételt okirat a Fővárosi Levéltárba került, ahol 2013. december 11-én engedélyezték a felbontását.

Tavaly októberben egy kávézó kialakítása során régi reklámfeliratokat találtak a második kerületi Margit utca 3. számú épület homlokzatán. A színes vakolatdarabokat megmentették és megőrzik.

Egy Bécsből hazatért orvostanhallgató, Kresz Géza annyira megkedvelte a császárvárosban meghonosodott új szórakozást, a korcsolyázást, hogy a pesti újságokban hirdetést adott fel, hogy tagokat toborozzon a „társas sporthoz”.

Klebelsberg Kuno feleségével, a kisnemesi családból származó Botka Saroltával 1923-ban Hidegkúton, a Templom utcában vásárolt egy elhanyagolt birtokot. A valaha virágzó gazdasági központot báró Kurz Ignác kamarai adminisztrátor hozta rendbe a török hódoltság után, majd a Szunyogh, a Parsch és a Gyulai család tulajdonába került.

Korbl Róza házvezetőnő és Mayer Gergely magánzó Margit körút 46. számú földszintes háza helyére 1929-ben Vajda Andor és Vajda Pál tervezett hatemeletes bérpalotát. 1930 őszétől itt bérelt egy kétszobás lakást József Attila a nővérével, Etussal.

 „Egy kis leány, egy napsugárszülte szőke tündér-pofácska lép be az oldalajtón a pódiumra, rózsaszínű balettcipőkben, libbenő kis szoknyácskában, nagy kék szemekkel, kibontott selyemhaja a vállán"

Hangjával, szépségével és humorával bűvölte el a nézőket a harmincas évek filmbálványa.„Általában a határozott, kissé kacér, de nagyon is tudatos nő típusát alakította a filmvásznon, aki minden helyzetben feltalálja magát, és mindent önállóan megold."  

A leginkább fekete halálnak vagy dögvésznek nevezett pestis 1347-ben okozott először járványt Magyarországon, azután pedig nagyjából évtizedenként szedte áldozatait.