A Regent-ház vagy a Bem rakparti Pontház, a Margit híd pusztulása sok száz civil
áldozatot követelt. Ekkor sérült meg Buda egyik legrégibb temploma, a Veronika-kápolna.
A sérült épületet sajnos nem újították fel, 1951-ben romjait is elbontották. Helyén
ma 1956 legfiatalabb mártírjának, Mansfeld Péternek a szobra áll.
A török kiűzését követően 1690 körül a korábbi fakápolna helyére egy kőkápolnát
építettek. A Szentsírról elnevezett kis templomot az 1700-as évek közepén kibővítették
a szentély elé emelt két boltszakaszos hajóval.
A XVIII. században megépített Margit körúti templomtól 14 stációs keresztút vezetett
fel a dombtetőn álló kis kápolnához. A stációk 1900-ban a Zárda (ma Rómer Flóris)
utcai szerpentin építésének estek áldozatul. A kis kápolna viszont jól állta a
történelmi idők viharait. II. József ugyan bezáratta, de 1805-ben Görgey Márton
és Marczibányi István költségén újjáépítették. Utolsó megújítása Wälder Gyula
tervei szerint az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszusra készült el neobarokk
berendezéssel és Medveczky Jenő nagyméretű freskóival.
A kápolna szép látványt nyújtott faszerkezetű, klasszicizáló kis harangtornyával,
még a pesti oldalról is jól lehetett látni a Gül Baba türbéje fölött emelkedő
domb tetején. A környék lakói nagyon szerették, és a kis park neve után Veronika-kápolnának
hívták. A Margit körúti ferences atyák vasárnap 11 órás miséit nagyon sokan látogatták.
Az épület a II. világháborús ostrom idején súlyos sérülést szenvedett, tetőszerkezetének
középső része beszakadt. Kijavítására nem került sor, 1951-ben elbontották. A
bejárat előtti utolsó stációs emléket, a sérült feszületet és szoborcsoportot
is ekkor távolították el. Görgey Márton és Latinovits Sándor márványsírlapos kriptáját
betemették. A Szent Orbánt – a szőlőművelés védőszentjét – ábrázoló oltárkép ma
a ferences rendházban található. A kép jobb oldalán a festő a kis kápolnát is
megörökítette.
(Székely Imre kutatásai nyomán)
