Tavaly októberben egy kávézó kialakítása során régi reklámfeliratokat találtak a második kerületi Margit utca 3. számú épület homlokzatán. A színes vakolatdarabokat megmentették és megőrzik.

Egy Bécsből hazatért orvostanhallgató, Kresz Géza annyira megkedvelte a császárvárosban meghonosodott új szórakozást, a korcsolyázást, hogy a pesti újságokban hirdetést adott fel, hogy tagokat toborozzon a „társas sporthoz”.

Klebelsberg Kuno feleségével, a kisnemesi családból származó Botka Saroltával 1923-ban Hidegkúton, a Templom utcában vásárolt egy elhanyagolt birtokot. A valaha virágzó gazdasági központot báró Kurz Ignác kamarai adminisztrátor hozta rendbe a török hódoltság után, majd a Szunyogh, a Parsch és a Gyulai család tulajdonába került.

Korbl Róza házvezetőnő és Mayer Gergely magánzó Margit körút 46. számú földszintes háza helyére 1929-ben Vajda Andor és Vajda Pál tervezett hatemeletes bérpalotát. 1930 őszétől itt bérelt egy kétszobás lakást József Attila a nővérével, Etussal.

 „Egy kis leány, egy napsugárszülte szőke tündér-pofácska lép be az oldalajtón a pódiumra, rózsaszínű balettcipőkben, libbenő kis szoknyácskában, nagy kék szemekkel, kibontott selyemhaja a vállán"

Hangjával, szépségével és humorával bűvölte el a nézőket a harmincas évek filmbálványa.„Általában a határozott, kissé kacér, de nagyon is tudatos nő típusát alakította a filmvásznon, aki minden helyzetben feltalálja magát, és mindent önállóan megold."  

A leginkább fekete halálnak vagy dögvésznek nevezett pestis 1347-ben okozott először járványt Magyarországon, azután pedig nagyjából évtizedenként szedte áldozatait. 

Ausztria 1866 nyarán háborút kezdett, hogy visszaszerezze közép-európai egyeduralmát. Itáliában ugyan a második custozzai csatában gyors győzelmet aratott Viktor Emánuel seregei fölött, de a porosz csapatok Königgrätznél szétkergették Ferenc József katonáit, és Bécs ellen indultak, ahol a lakosság lármás tüntetéseken követelte az uralkodó lemondását.

Faludi Ágoston pékmester 1887-ben vásárolta meg a Retek utca 4. szám alatti üres telket, amely Pfanzelt János „kávés” négyszintes sarokháza mögött egészen a budai Kör útig húzódott. Ekkor már állt másik szomszédja, Szöllőssi János klinkertéglával burkolt háza is. 

A XVII. század végétől gyakori volt a német szó Budán. 1686. szeptember 2-án a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. Az ár nagy volt: egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén.