Kétszáz éve hunyt el Kelemen László, az első magyar színigazgató, aki az elszegényedett erdélyi nemesi családból származó Kelemen Mihály vándor kántortanító és a makói Török Anna gyermekeként 1762. július 26-án született Kecskeméten.

Azt mondják a kilencvenes éveikben járó, idős pasarétiek, hogy régen minden másképp volt. Csendesebben működött a világ. Sokat dolgoztak ugyan, szerényebben és szegényebben éltek, mint manapság, mégis sokkal színesebbek, örömtelibbek voltak számukra ezek a múltba veszett, családjukkal töltött karácsonyok.

A Budai Polgár helytörténeti cikkeinek állandó szerzője, Verrasztó Gábor évről évre új kötettel örvendezteti meg Buda szerelmeseit: idén jelent meg Az eltékozolt palota című könyv 31 történetet tartalmaz 110 fényképpel illusztrálva.

Életének utolsó évei a II. kerületi Mandula utcához kötötték Reviczky Imre alezredest, posztumusz vezérőrnagyot, aki a háború legborzalmasabb időszakában is humanista katona és igaz ember tudott maradni: emberek tízezreinek nyújtott segítséget, akiket a haláltól mentett meg.

A pasaréti református gyülekezet templomát 75 éve szentelték fel. A gyülekezet 1936-ban kérte a Szilágyi Dezső téri Budai Gyülekezetből való kiválását, amelyet a felsőbb Egyházi Hatóság támogatott. 

Klebelsberg Kuno oktatáspolitikáját a nagyarányú analfabetizmus elleni harcát és a népiskolák építését az a cél vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom széles és biztos alapját.

Szentkirályi Klári (1936-1956) a pasaréti ifjúság tagja volt. Részt vett 1951-ben a Balatonszárszón gyermekmissziói munkásoknak rendezett konferencián. Ott ismerte meg őt egy sárospataki fiú, aki rögtön szívébe zárta.

Böhm Aranka tizenkilenc éves volt, amikor 1912-ben szerelmi viszonyba keveredett Ady Endrével. A lány, aki később Karinthy Frigyes felesége lett, a költőnek „különösen kedvére való volt”.

A Neurath Ignác posztókereskedő cég a XIX. század végén mindössze két tagot számlált: Neurath Tódort és Rothberger Antalt. Székhelye Neurath lakása volt a Király utcában. 

A fenti címen mindössze kilenc számot megért újságnak valójában csak az első, 1920. augusztus 8-án (vasárnap) megjelenő száma adja tudtunkra, hogy szerkesztőségének címe Pesthidegkút – utca házszám nélkül, ilyen egyszerűen.