A kolozsvári születésű Szabó Dezső a két világháború közötti irodalmi élet egyik legellentmondásosabb, ugyanakkor legmeghatározóbb személyisége: egyszerre volt antiszemita és németellenes.

Egy nyírfa kérge őrzi a nevem a Jasznaja Poljana-i parkban. A sok évvel ezelőtti látogatást a száz évvel ezelőtt elhunyt nagy író szülőhelyén máig szép és egyik legkedvesebb emlékeimként őrzöm.

A karácsonyi készülődés derűs napja volt sok háznál Szent Tamás apostol ünnepe (december 21.), másként Disznós Tamás. Dédanyáink megfigyelték, hogy a téli napfordulatkor vágott hízó szalonnája nem avasodott meg.

Marczibányi Istvánról, a nemes lelkű mágnásról hamarosan könyv jelenik meg. A könyvbemutatón a szerzővel, Verrasztó Gáborral a Budai Polgár főszerkesztője, Tóth Ildikó beszélget november 26-án 16 órától a Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Az idei Klebelsberg Kuno Napokon megkülönböztetett figyelem irányult a kultuszminiszter pusztuló pesthidegkúti otthonára, amelyet feleségével, Botka Saroltával 1923-ban vásároltak és három év múlva költöztek oda.

Európában az V. századtól kezdték az addigi szóbeli törvényeket írásba foglalni, ám ezek sokszor csupán rímekbe szedett feljegyzések voltak, mintsem valódi törvénykönyvek.

Naponta látjuk a Gül Baba türbéjét. Sokan nem is tudják: az épület a mohamedán vallás fontos szenthelye. Az Isztambulban lévő mohamedán építészetet bemutató „mini-város” egyik dísze a Rózsadombon található türbe.

Nemrég előkerült egy 1927-ben készült helyszínrajz, olyan szépen alkották meg egykoron, hogy először még a hozzáértők is nyomdai kivitelűnek látták. De miért kellene annyi példány?

A Marczibányi térre felfutó Keleti Károly és Kis Rókus utca elvékonyodó saroktelkén a „Tekintetes Erdőkitermelő és Fakitermelő Rt. számára” 1936-ban készült el a cég modern stílusú ikerháza.

Dohnányi Ernő, a 20. század első felének legjelentősebb magyar komponistája, világviszonylatban egyik legnagyobb zongoraművésze világjáró koncertturnéi után a II. kerületben telepedett le.