A pesthidegkúti németek elődeik letelepedésének 300. évfordulóját júliusban ünnepelték, többek között azzal is, hogy a Gazda utcában Láng Zsolt polgármester felavatta az első német nyelvű utcatáblát: „Gazda utca – Bauerngasse”.

Hidegkút kialakulásáról, fejlődéséről: három évszázad térképeiből nyílt kiállítás a Kultúrkúriában június 3-án.

A Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthonnak történelme van: idén ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját, de története jóval előbb kezdődött, mint a tényleges megalapítása 1951-ben.

Havas Ernő építési vállalkozó a Ruszti út és a Darányi Ignác utca (ma Hankóczy Jenő utca) sarkán lévő telket 1941-ben vette meg.

Thirring Gusztáv székesfővárosi statisztikus 150 éve született, és 70 évvel ezelőtt hunyt el. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal megbecsült, tudós statisztikusa soproni dinasztiából származott el Budapestre.

Az 50-es évek elején a kitelepítésekkel próbált megszabadulni a Rákosi-rezsim a számára nem kívánatos személyektől. Egy-egy család száműzéséhez gyakran politikai okok vezettek.

A török hódoltság alatt az ország más falvaihoz hasonlóan a Buda környéki községek jó része is elpusztult. A gazda nélkül maradt hidegkúti birtokot Kurz Ignác báró, királyi kamarás kapta, aki 1697-ben precíz, szorgos német családokat telepített le.

Az ötvenes évek elején a kommunista rezsim végrehajtói reggeli nyolcig kézbesítették azokat a határozatokat, amely alapján örökre megpecsételték mintegy 17 ezer fővárosi és az őket befogadó közel ennyi ember sorsát.

A Pesthidegkúton élő Hubert Márton tizennégy évesen élte át és követte figyelemmel a Budapest ostromának végét jelentő kitörést.

Gondoltak már arra, hogy a XVIII–XIX. században milyen módon jutott a község lakosainak tudomására a fontos, közérdekű hír? Egy olyan korban, amikor posta nem működött Hidegkúton, amikor a nők szinte egyáltalán nem ― és a férfiknak is csak igen csekély része ― tudott írni-olvasni?