Kovács László az épület egyik legrégebbi lakója, ismeri összes szomszédját, műveli a közös kertet, rendet tart a társasház körül. Tavaly télen nekifogott, hogy kitakarítsa a pincét, de lassan haladt, mivel a lakásból kellett hordania a vizet. A pincében volt egy rossz falikút, úgy döntött, ideje megjavíttatni. A kút csöve szomszédja pincéjébe vezetett. Elkérte az idős nénitől a kulcsokat. 

150 éve született Sebők Zsigmond meseíró Párkányban, 1861. szeptember 22-én. Hírlapíróként kereste a kenyerét, de már fiatalon elkezdett a gyermekirodalommal is foglalkozni.

 Mindössze 22 évet élt Füzéki István (1934–1956), aki a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán végzett könyvtár szakon. 

A Kulturális Örökség Napjai keretében a II. kerületért emlékérmes Nyék-Kurucles Egyesület a Manréza épületét és parkját mutatta be nagy érdeklődés mellett. A jezsuita rend egykor nagyhírű lelkigyakorlatos központja a Labanc út végén állt.

 Buda és a környező települések erdői mindig is nagy értéket képviseltek a birtokosaik számára, de inkább a vadászat, mint a fakitermelés szempontjából.

A rezsim 1951-ben közel 1700 személyt telepített ki a II. kerületből az ország eldugott településeire. Az egykori száműzöttek és leszármazottaik a diktatúra áldozatainak és a befogadóknak emeltek emlékoszlopot szeptember elején Mezőberényben.

Korának egyik legjelentősebb építésze volt a fiatalon elhunyt Zrumeczky Dezső. Ha ma megkérdezzük valakitől, hogy ki tervezte az Áldás utcai iskola épületét, nagy valószínűséggel Lechner Ödön vagy Kós Károly a válasz.

A 1951-es fővárosi kitelepítések kutatói az évforduló alkalmából frissítik a II. kerületből kitelepítettek – 657 család, 1671 személy – neveit tartalmazó listát. Az észrevételeket a czyo@hdsnet.hu e-mail címen lehet megtenni.

A fővárosi közgyűlés 2011. április 27-ei döntése értelmében hatvan év után visszakapja régi nevét a Moszkva tér. Bár a változás mindössze száz embert érint a második kerülethez tartozó részen, a fogalommá vált tér históriája szorosan kötődik Buda történetéhez.

Izgalmas dokumentumot vehet kézbe az olvasó: a közelmúltban jelent meg a Dohnányi Ernő családi levelei című kötet, amelyet a hagyatékot jól ismerő Kelemen Éva zenetörténész állított össze.