Adyligeten a nyaralóövezeti besorolás miatt kezdetben nem volt közmű és nem épült iskola sem. Ne csodálkozzunk hát, hogy pionír munkát végző lakók nem tartották elsődleges feladatuknak a közterek díszítését sem.

Az Ajtó című filmet Szabó Magda írónő egykori pasaréti otthona közelében forgatták. Aki kíváncsi volt az igazi ajtóra, illetve a környék helytörténeti érdekességeire, az március 24-én szombaton részt vehetett egy délelőtti sétán.

„A zseni meghal, eltemetik. Sírján dudva és barátok nőnek.” – írta Szabó Dezső Ady arcához című művében, 1923-ban, abban az esztendőben, amikor az óvó gondoskodással szerető testvér, Ady Lajos is tollat ragadott, és a magyar fátum költőjére emlékezett.

Igaz történet a száműzött Anna Telegináról és a hadifogolytábort megjárt Wihart Józsefről, közös életükről, odaveszett fiukról – róluk, akik végül a Bimbó úton találták meg otthonukat, a hatalmas fenyőfák tövében. 

A budai Várban rekedt német és magyar katonák 1945. február 11-én indított kitörési kísérletének egyik útvonala Pesthidegkút irányába vezetett.

 Az 1846-os esztendőben Buda szabad királyi főváros választópolgársága hat díszpolgári kitüntetésre tett javaslatot a tanácsnak, amit az el is fogadott.  Az év első felének kitüntetettjéről, Külkey Henrikről keveset tudunk.

Tavaly júniusban alakult meg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. A MaNDA egyik telephelye a második kerületben, a Budakeszi úton, másik telephelye az Erzsébet körúton található. Ez utóbbi a közkedvelt Örökmozgó Filmmúzeum.

A Nagykovácsihoz tartozó Adyliget kertvárost 1950. január 1-jén Nagy-Budapesthez csatolták. Így lett a község legkeletibb csücske a második kerület legnyugatibb nyúlványa.

 A fotón az úttörővasút szép új állomását látjuk a Ságvári-ligetben. Az állomást a 90-es évek elején Szépjuhásznéra nevezték át – a név a közelben álló, egykori fogadóra utal. 

1918 októberében győzött az őszirózsás forradalom, a fővárosban megalakult Magyar Nemzeti Tanács példáját követve országszerte sorra alakultak a helyi nemzeti tanácsok. Az idő és a történelem kereke azonban Pesthidegkúton lassabban forgott.