Férfi lelkigyakorlatos ház és jezsuita noviciátus

  A Jézus Társaság Magyarországi Rendtartománya, látva a húszas évek elejének általános lelki és erkölcsi válságát, elhatározta, hogy ezen az állapoton lelkigyakorlatokkal fog javítani. Ehhez egy állandó lelkigyakorlatos központra, egy házra volt szükség. Zugligetben, az akkor még lakatlan völgyben vásároltak meg egy ötholdas területet, amihez még három telket csatoltak. Bernárdt Győző műépítész tervei alapján épült meg a létesítmény, amely kápolnát, lelkigyakorlatos házat, noviciátust, gazdasági szárnyat, borospincét, virágházat és garázst foglalt magában. 

Az építés költségeit országos gyűjtésből fedezték. Az egri püspök 31 millió koronájából, valamint a nemes érzésű nők ékszereiből és szolgálólányok garasaiból rakták le a ház alapköveit. Az építőbizottság fővédnöke Őfelsége József királyi herceg, díszelnöke pedig herceg Batthyány-Strattmann László volt. A kápolnát 1928. június 29-én szentelte fel Szmrecsányi Lajos egri érsek. A Manréza igazgatósága jelentősebb jótevőinek nevét márványtáblán örökítette meg. A harangokat 1930. június 3-án szentelték fel. A kápolna főoltára ruskicai márványból épült, a Jézus Szíve szobrot F. Karle János Sj készítette az oltár falfestményeivel együtt. A művészien faragott padok, a sekrestye remekmívű szekrénye, híres olasz festő Szent Alajos képe, az ezüst áldoztató kehely és még számos festmény volt az adományok között. 

1932-re elkészült a Labanc úton a Loyolai Szent Ignácnak szentelt ház, a Manréza. A Manréza jezsuita noviciátusként és férfi lelkigyakorlatos házként vált hamarosan ismertté. Az első tíz évben 630 csoportban mintegy 25 ezer férfi – köztük írók, asztalosok, bankárok, orvosok, iparosok – végezték el lelkigyakorlatukat. József főherceg saját költségén küldte el alcsúti birtokának teljes férfi személyzetét többnapos lelkigyakorlatra. Szokássá vált a férfi lakosság körében, hogy életük sorsdöntő lépései előtt bevonultak többnapos lelkigyakorlatra. A házasságkötés, pályaválasztás, nagyobb vállalkozás előtti időt elmélkedéssel, imádkozással töltötték. Mindszenty József herceg is itt végezte lelkigyakorlatát prímási kinevezése előtt.  

A Manréza parkjának terveit Pfeiffer Károly készítette; kezdetben franciakert volt, majd angolparkká vált. A szépséges parkban sétautak, sportpálya és úszómedence is van. A gyümölcsösben dió,- cseresznye,- meggy,- szilva- és barackfákat ültettek. A jelenlegi növényállomány jelentős része az eredeti kertépítészeti kompozíció része lehetett.

A gyönyörű épület, az impozáns lépcsőház és különösen az arányos, igen szép kápolna még őrzik az egykori építtetők, a jezsuiták igényességét. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatásakor a szerzeteseket elűzték, és a nagy, elmélkedésre alkalmas parkban lévő épületet kiürítették. Előbb a Határőrség Országos Parancsnoksága sajátította ki, majd az Országos Rendőr-főkapitányság kezelésében működött újabb kiüresítésig.

CSEH GÁBORNÉ