A fotografálás hajnalán még ügyes kezű ötvösök készítették bonyolult eljárással a fémképeket, akárcsak Strelisky Lipót aranyműves, a magyar fényképészet úttörője, de a vegyszerekhez jól értő gyógyszerészek, optikusok is próbálkoztak az új „hóborttal”.

A klasszicizáló stílusú Torockó utcai villa első emeleti, elegáns ablaksor mögött rejtőző lakásában töltötte „száműzetése” utolsó éveit Váncza József, aki a köztudatban csupán sütőporgyárosként él, pedig ennél sokkal több volt: korát megelőző, kreatív, gondolkodó ember.

Időutazásra indulunk, 1915 júliusáig ugrunk vissza. A zugligeti villamos már jár, s el is sétálhatunk a Széna térről az Új Szent János Kórház és a téglagyár közt a Hűvösvölgyi úton a Júlia utcáig, ahol megállunk. Előttünk beépítetlen, zöld térség, csupán néhány ház tarkítja.

A Hűvösvölgyi út elején, egy szerényen szélre húzódó villa verandáján már csaknem harminc éve üldögél egy életnagyságú szobor.

„Találkozzunk a Moszkván, az óra alatt!” – hangzott el számtalanszor Budán az elmúlt évtizedekben, hiszen mindenki ismerte és kedvelte a Széll Kálmán tér jelképévé vált, oszlopra szerelt órát, amely nemcsak az időt mutatta, de alatta a budaiak kedvelt találkozóhelye is volt.

Az Átrium Film-Színház épületének történetéről és a II. kerületről ír színdarabot Réczei Tamás, a Kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője. A darab a 2016-os színházi évadot nyitja majd meg.

1944 karácsonyán megkezdődött Budapest ostroma, a szovjetek lőni és bombázni kezdték a fővárost, amely erőddé, pokoli katlanná változott. A polgári lakosság már szilveszter előtt a házak mélyében kiépített föld alatti pincékbe hurcolkodott.

Kétszáz éve hunyt el Kelemen László, az első magyar színigazgató, aki az elszegényedett erdélyi nemesi családból származó Kelemen Mihály vándor kántortanító és a makói Török Anna gyermekeként 1762. július 26-án született Kecskeméten.

Azt mondják a kilencvenes éveikben járó, idős pasarétiek, hogy régen minden másképp volt. Csendesebben működött a világ. Sokat dolgoztak ugyan, szerényebben és szegényebben éltek, mint manapság, mégis sokkal színesebbek, örömtelibbek voltak számukra ezek a múltba veszett, családjukkal töltött karácsonyok.

A Budai Polgár helytörténeti cikkeinek állandó szerzője, Verrasztó Gábor évről évre új kötettel örvendezteti meg Buda szerelmeseit: idén jelent meg Az eltékozolt palota című könyv 31 történetet tartalmaz 110 fényképpel illusztrálva.