Felbecsülhetetlen kulturális értékek őrzője

– Ferences középiskolás diákként kerültem kapcsolatba a renddel, majd később, Hegedűs Kolos atya tartományfőnöksége idején, az ő felkérésére vállaltam el a könyvtárosi munkát civilként – emlékezett vissza a kezdetekre Fáy Zoltán, aki az ELTE Bölcsészkarán és a Pázmány Péter Hittudományi Főiskolán tanult, és könyvtártörténeti munkássága mellett több napilapban is publikált. – Minden könyvtárnak megvan a maga jellegzetessége, legyen az könyvtárhálózat, orvosi, műszaki vagy egyházi gyűjtemény. A ferencesek esetében gazdag a múlt, van miből meríteni, hiszen Magyarországon egykor negyven kolostoruk is működött számos könyvtárral, felbecsülhetetlen mennyiségű és kulturális értékű könyvvel.

A könyvtárvezető elmondta, hogy a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány fenntartásában működő központi könyvtár a II. kerület egyik különleges intézménye, amely leginkább a kutatók előtt ismert. A könyvtár részeként működik a szombathelyi rendház gyűjteménye, a gyöngyösi és a szécsényi műemlék könyvtárak, illetve a ferences levéltár, ahol az egykor magyar területen működő ferences kolostorok iratanyagait őrzik. Budán és Gyöngyösön is több kolléga segíti a munkát.

– A Margit körúti a főváros legrégebbi, egy helyen működő könyvtára. Története Buda visszavívásáig nyúlik vissza. A ferencesek Budán 1686-ban telepedtek le másodszor, a vízivárosi Batthyány térnél, a mai Szent Ferenc Sebei-templomnál kaptak helyet. A könyvtár szempontjából érdekes, hogy a szalvatoriánus Szürtei Mátyás könyvgyűjtő szerzetes tudomást szerzett arról, hogy Mátyás király palotájának könyvei közül több is Budán van, és sikerült is néhány példányt a bécsi udvari könyvtáros elől megmentenie. Közülük kettő még mindig megvan.

II. József rendelkezése nyomán a szerzeteseknek el kellett hagyniuk a rendházat, és 1788-ban átköltöztek a feloszlatott ágostonrendiek országúti, a mai Margit körúti rendházába a könyvtár második alapítójával, Jakosits József tartományfőnökkel az élen, aki Széchenyivel levelezett, és ez alapján alakította ki a könyvtárat és a régiségtárat.

Fáy Zoltán elmondta, hogy a könyvtárépület az 1830-as években épült a T alakú kolostorszárnnyal együtt, a ferences kolostoroktól eltérő mintára. A belső tér sokáig megőrizte régi, patinás küllemét, miközben a II. világháború alatt komoly károk érték a templomot, megsemmisült több Maulbertsch-kép is. A nagy belmagasságú teremkönyvtárat – más klasszicista könyvtárhoz hasonlóan – szoborfülkék és antik szobrok díszítették. A termet az 1980-as évek elejétől polcrendszer borítja, mert a tárolókapacitásra akkor is nagy szükség volt.

– A legégetőbb gondunk a helyhiány, ami nehezen orvosolható. A Margit körúton egy kisebb megyei könyvtárnak megfelelő állományt őrzünk, százezer kötetet és egyéb dokumentumot. Minden hazai kiadványt gyűjtünk, amiben szó esik a ferencesekről, a rendről, és ha tehetjük, külföldieket is, de a több száz éves hagyománynak megfelelően a gyűjtemény nemcsak a könyvekről szól. Egy – ma még csak gondolatban – tervezett ferences múzemnak az alapjait őrizzük. Van szentképgyűjtemény, fotó- és dokumentumtár, kisnyomtatványok, folyóiratok, amivel más könyvtár nem foglalkozik. Csak érdekesség, hogy a kolostorkertben római kori, kőből készült halotti csonttartó osszárium fekszik, a fiókomban pedig van egy ágyúgolyó a rendházudvarból, amely az 1849-es harcok alatt repült be a többivel együtt.

A könyvtárvezető maga is meglepődött, amikor a Margit körúti rendház padlásán egy kisebb képtárnyi, rég elfeledett, szakrális témájú festményt talált meg. A könyvtár büszkeségei között vannak kódexek, ősnyomtatványok, a mohácsi vész előtti iratok, régi glóbuszok, vagy sok száz éves pecsétek, de a II. kerületi rendházban őrzik például II. Pál pápa 550 éves bulláját is.

– Gyűjteményünk folyamatosan bővül amellett is, hogy az évszázadok alatt néha megtépázták. Volt, hogy saját könyveinket csak visszavásárlással tudtuk megszerezni. Sok száz könyv került el a ferencesektől, ám sokuk fellelhető még az ország könyvtáraiban. Célunk a gyűjtés mellett a dokumentumok állagának megőrzése és digitalizálása, kereshetővé tétele. Teljes könyveket töltünk fel az internetre, ahol bárki számára elérhetőek. Ugyan nem vagyunk nyilvános könyvtár, főleg kutatók keresnek meg minket, és alkalmanként tudományos előadásoknak is helyszínei vagynuk, de szívesen kalauzolunk betérő látogatókat is a 330 éves intézményben.

Szabó Gergely