Kilencven éve született Záray Márta, aki férjével, Vámosi Jánossal már életében legendává vált. Az előadóművész házaspár első közös lakása a Margit körúton volt, majd az ötvenes évek végén a Rózsadombon építettek maguknak villát.

 Fodor Pál bútorgyáros 1923 tavaszán a Rókushegyi és Debrői út sarkán lévő telekre (ma Herman Ottó út 2/a) Guttmann Gyula építésszel kényelmes otthont terveztetett kétoldalt udvarra futó, legyező alakú lépcsővel.

Egy kis rovar miatt emelték a hat épületből, üvegházból és fűtőházból álló épületegyüttest több mint száz éve a mai Herman Ottó úton. 

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc második kerületi eseményeinek két legjelentősebb helyszíne a Bem, illetve a Széna tér volt.

Vadszőlővel dúsan befuttatott ház, s a futónövény néhol már az ablakokat meg a háztetőt is beborítja. A ház körül dzsungelszerű kert. Ez a látvány tárul elénk a Hidász utca 5.-re tekintő ablakainkból. 

 Kemény Simon kispolgári zsidó családban született, gyermek volt, amikor elvesztette édesanyját, és még nem nőtt fel apja halálakor. 

Mahunka Alajos, a hevesi származású asztalos a pesti Borjú téren dolgozott, miután pedig feleségül vette Pökl Aloyziát, elköltöztek Albertfalvára. Imre fiuk 1859-ben született az egy utcából álló falu Budával határos oldalán. 

 A lengyel származású Scitovszky János nőtincsi földbirtokosnak, Nógrád vármegye alispánjának hat gyermeke közül Scitovszky Béla belügyminiszter (1878-1959), dr. Scitovszky Tibor (1875-1959) a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója és külügyminiszter lett.

Tyirilow Teofil pesti csokoládégyáros 1941-ben kötött szerződést Vogel Jenő építőmesterrel, valamint a kiszemelt telek tulajdonosával az akkor Országút-dűlőnek nevezett Baka utcai bérháza felépítésére.

A minap felkereste szerkesztőségünket Hámori Vilmos, egy sportosan fiatalos, idős úriember, és olyan különleges képeket vett elő a táskájából, amelyekre a szerkesztőség minden tagja azonnal kíváncsi lett.