Loebl Izor, a belgrádi születésű papírkereskedő az előző századfordulón telepedett le Budapesten, majd feleségével a Nyúl utca 10. szám alatt egy többgenerációs, „mézeskalács” stílusú nyaralót építtetett Popper Zsigmond tervei szerint.  

A II. kerület posztumusz díszpolgára, Kodály Zoltán halálának ötvenedik évfordulójára emlékezünk március 6-án. Legkedvesebb alkotóhelye a Völgy utcában megbúvó kis villa volt.  

Az 1956-os  forradalmat követő megtorlás a pasaréti református gyülekezetet is elérte. Egy halálos áldozat és a lelkipásztorral együtt hat bebörtönzött – mindez csak a jéghegy látható csúcsa volt.

Százezer könyv, ötszáz éves bullák, ritka pecsétek és megmentett festmények között dolgozik Fáy Zoltán, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár igazgatója, aki a Margit körúti rendház ódon falai között beszélt az intézmény múltjáról és jelenéről.  

 A budai hegyvidéken nem jellegzetes faféleség a fenyő: ezeken a lankákon, ahol valamikor végeláthatatlan szőlőskertek voltak, az örökzöldek nem őshonosak. Ahol mégis vannak, ott főleg telepítésnek köszönhetik létüket. 

 Kilencven éve született Záray Márta, aki férjével, Vámosi Jánossal már életében legendává vált. Az előadóművész házaspár első közös lakása a Margit körúton volt, majd az ötvenes évek végén a Rózsadombon építettek maguknak villát.

 Fodor Pál bútorgyáros 1923 tavaszán a Rókushegyi és Debrői út sarkán lévő telekre (ma Herman Ottó út 2/a) Guttmann Gyula építésszel kényelmes otthont terveztetett kétoldalt udvarra futó, legyező alakú lépcsővel.

Egy kis rovar miatt emelték a hat épületből, üvegházból és fűtőházból álló épületegyüttest több mint száz éve a mai Herman Ottó úton. 

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc második kerületi eseményeinek két legjelentősebb helyszíne a Bem, illetve a Széna tér volt.

Vadszőlővel dúsan befuttatott ház, s a futónövény néhol már az ablakokat meg a háztetőt is beborítja. A ház körül dzsungelszerű kert. Ez a látvány tárul elénk a Hidász utca 5.-re tekintő ablakainkból.