Június végén rekkenő volt a hőség Budapesten, a városban a forróságtól vibrált a levegő, szinte izzottak a kövek. De a Dohnányi Ernő születésének 140. évfordulójára rendezett különleges koncert résztvevői ebből alig éreztek valamit.

 A Ferenc-hegyre futó Törökvész-dűlő (ma Búzavirág utca) felső részét 1940 nyarán egyedül Reichardt Gyuláné polgári leányiskolai tanár villája uralta, szemközt pedig a Budapesti Kertészeti Rt. rózsadombi telephelye volt.

 A Budai Katolikus Kör 1902-ben alakult meg, egyházi elnökének Kanter Károlyt, a Budavári Palota plébánosát választották, a világi elnöki tisztséget pedig Pallavicini Ede őrgróf töltötte be.

A tavaly újranyitott Vadrózsa étterem elkötelezett a magyar szakácsművészet hagyományai iránt, de a modern konyha újításaira is nyitott. Földvári Gábor lokálpatrióta tulajdonosnak a gasztronómia mellett kerületünk is sokat jelent.

Magyar mérnöki szabadalommal sikerült megemelni és megmenteni a pusztulástól a Fő utcai Szent Flórián görögkatolikus templomot. A parókia archívumának képein megelevenednek a nyolcvan évvel ezelőtti, izgalmaktól sem mentes események.  

Loebl Izor, a belgrádi születésű papírkereskedő az előző századfordulón telepedett le Budapesten, majd feleségével a Nyúl utca 10. szám alatt egy többgenerációs, „mézeskalács” stílusú nyaralót építtetett Popper Zsigmond tervei szerint.  

A II. kerület posztumusz díszpolgára, Kodály Zoltán halálának ötvenedik évfordulójára emlékezünk március 6-án. Legkedvesebb alkotóhelye a Völgy utcában megbúvó kis villa volt.  

Az 1956-os  forradalmat követő megtorlás a pasaréti református gyülekezetet is elérte. Egy halálos áldozat és a lelkipásztorral együtt hat bebörtönzött – mindez csak a jéghegy látható csúcsa volt.

Százezer könyv, ötszáz éves bullák, ritka pecsétek és megmentett festmények között dolgozik Fáy Zoltán, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár igazgatója, aki a Margit körúti rendház ódon falai között beszélt az intézmény múltjáról és jelenéről.  

 A budai hegyvidéken nem jellegzetes faféleség a fenyő: ezeken a lankákon, ahol valamikor végeláthatatlan szőlőskertek voltak, az örökzöldek nem őshonosak. Ahol mégis vannak, ott főleg telepítésnek köszönhetik létüket.