Az alkalmazás – egy exkluzív irodalmi séta – Ottlik Géza születésének századik évfordulója alkalmából, a Petőfi Irodalmi Múzeum felkérésére született, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborja és az MTA SZTAKI együttműködésében.

Biztosan sokan emlékeznek az olvasók Woody Allen Éjfélkor Párizsban című vígjátékára. A film főszereplője egy író, aki szenvedélyesen rója Párizs utcáit. Gil felfedezi, hogy éjfélkor a város egy bizonyos pontján lelassít egy fiáker, amely vidám társaságot szállít. Ha beül a különös utasok mellé, visszarepülhet velük az 1920-as évekbe, és a kor híres mulatóhelyein dorbézolhat hajnalig.

Egy fiatal magyar csapat a ’20-as, ’30-as évek bohém Budapestjére álmodott időutazást. A séta a Mechwart ligetből indul és a Petőfi Irodalmi Múzeumig tart, alapja pedig Ottlik Géza regénye, a Hajnali háztetők. A varázslathoz – tehát ahhoz, hogy a könyv helyszínein találjuk magunkat – csak egy okostelefonra, vagy táblagépre van szükségünk. Egy digitális (korabeli) térképen megjelennek utunk célpontjai, amelyeken  a regény életre kel. A helyszínek nem kronologikus sorrendben követik egymást, hanem egy kényelmes, „lejárható” sétához igazodnak. A fejlesztésben egy naptár is elérhető, amely mutatja, hogy melyik helyszín melyik évhez köthető.

Elhangzanak rövid részletek a műből, megjelennek izgalmas fényképek, videók és újságcikkek. A több mint háromszáz médiaelem bemutatja, hogyan éltek az akkori emberek. Nevethetünk korabeli vicceken, és olvashatunk komoly tanulmányt a nők helyzetéről. És még az is kiderül, hogy annak idején a bálozás több száz pengős költsége a lányos családok pénztárcáját terhelte. 

Ha átsétáltunk Pestre, a Károlyi kert környékén megpihenhetünk. Valószínűleg errefelé működött a regényben szereplő Raguza Kávéház. Ennek emlékére a Csendes Étteremben olyan menüből választhatunk, amely a regény szereplőinek kedvenc italait és étkeit tartalmazza, például Lili kedvencét, a tojáslikőrt. 

Séta közben a ’30-as évek muzsikái, valamint regényrészletek szólalnak meg, de a szöveg olvasható is. Utóbbiakból digitális jegyzetünkbe idézeteket írhatunk ki. Készíthetünk fényképeket is, megtett utunk pedig automatikusan elmentődik. Így az egyébként hatórás séta bármikor megszakítható, és később folytatható.

Felfedező utunkra elkísért minket Mata Juli, a fejlesztés egyik kidolgozója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológiai Laborjának (MOME KTL) munkatársa, ezenkívül öt bátor magyar- és reálszakos rákóczis diák, valamint a tanáruk. Hogy minden kezdet nehéz, ezúttal is bebizonyosodott. Az okostelefonok közül több is ellenállt az alkalmazás letöltésének. Miután néhány elemet töröltünk a mobilokról, megnőtt a készülékek szabad tárhelye, és az egyik telefon végre életre kelt. Ettől kezdve a diákok vették át az irányítást. Orsi és Bernadett felváltva tartották a telefont, a vándorok pedig kíváncsian füleltek. Először a Rózsahegy utcán sétáltunk föl, majd befordultunk a Zivatar utcába, és átkeltünk a Rómer Flóris utca szemközti oldalára. Ott a fiatalok gyorsan elfoglalták az idézettel díszített padot, miközben szakértő kísérőnket kérdezgették: arról például, hogy miért pont ebben az utcában állították ki a padot, és arról is, hogy be lehet-e kukucskálni a közeli villába. Juli elmondta, hogy a regény első helyszíne egy estély, amelyet egy Rómer Flóris utcai villában rendeztek, és a paddal szemközt látható épület éppen olyan, mint amilyen a műben szerepel. Sajnos nem látogatható, régóta üresen áll. 

Ruttkay Zsófia, a MOME KTL vezetője örül, hogy sokan felfedezték az új padot, és nagyon hálás, amiért a II. Kerületi Önkormányzat azonnal támogatta a kihelyezést, és egyéves közterület-használati engedélyt adott rá. 

 Zsófia felidézte, hogyan született meg a séta ötlete. Az egyetemen évek óta tartanak digitális múzeum-témában kurzusokat, mivel a hagyományos múzeumok kezdik elveszíteni közönségüket. Az internet-generáció számára nem vonzó már a kultúra és tudomány „szentélye”, ahol lábujjhegyen sétálunk, a feliratokat pedig vagy megértjük, vagy nem. Az internetes technológiák  is alkalmasak arra, hogy kiterjesszék a tárlatlátogatás élményét. Az egyetem hallgatóinak feladata ezeket az új élményeket kitalálni. Tavaly négy múzeumi partnerrel dolgoztak együtt a kurzus keretében, így kerültek kapcsolatba a Petőfi Irodalmi Múzeummal. 

– Ők kértek fel minket arra, hogy az Ottlik-év keretében próbáljuk meg az író munkásságát közelebb hozni a közönséghez, különösen a fiatalokhoz – emlékezett Zsófia. Oravecz Júlia és Jankó Anna hallgatók ötlete volt az, hogy az „újfajta” olvasók városi séta keretében ismerkedjenek meg a művel, közelebb kerülve a korhoz is, amelyben a történet játszódik. Az alkalmazás kilenc hónap alatt készült el.

– Majdnem világelsők lettünk, de sajnos egy ír csapat megelőzött bennünket egy hónappal – mondta Zsófia. Ők Joyce Ulyssesét dolgozták föl, az Ottlik-alkalmazáshoz hasonló eszközökkel bővítve ki a regény világát.

A MOMÉ-s hallgatók más irodalmi alkotásokat is fel szeretnének dolgozni a jövőben, és tervezik azt is, hogy új műfajban is kipróbálják az alkalmazást.

NOVÁK ZSÓFI ALIZ

HASZNOS TIPPEK A SÉTÁHOZ

A séta kiindulópontja a Mechwart liget, ahol április óta a vendégeknek fél órán keresztül, a II. kerületi kártyával rendelkezőknek pedig két órán keresztül ingyenes a WiFi- és internetelérés. Számítsunk rá, hogy a Guide@Hand, és azon belül az ingyenes Ottlik-alkalmazás letöltése eltart majd egy ideig. Feltétlenül vigyünk fülhallgatót a sétára, hogy a felcsendülő zenéket, elhangzó szövegrészleteket zajmentesen hallgathassuk.

 Vélemények a sétáról: 

TORNAINÉ BÁRÁNKÓ NIKOLETT, TANÁRSEGÉD
Rendkívül érdekes és izgalmas így megismerni egy művet. A magyartanárok fakultáció keretében biztosan ki tudják próbálni a működését, és azt gondolom, hogy más tárgyakat – például történelmet, művészettörténetet – is nagyon hasznos lenne hasonló fejlesztéssel tanítani.

PÓCSI BERNADETT, 12/H
Nagyon tetszett a séta, jó, hogy voltak tapintható dolgok benne, a pad például szuper ötlet. Más műveket is feldolgozhatnának így, Zilahy Lajos Két fogoly című romantikus regénye az egyik kedvencem, sok fővárosi helyszínnel, nagyon örülnék, ha készülne belőle egy ilyen fejlesztés.

Az alkalmazás – egy exkluzív irodalmi séta – Ottlik Géza születésének századik évfordulója alkalmából, a Petőfi Irodalmi Múzeum felkérésére született, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborja és az MTA SZTAKI együttműködésében.

Biztosan sokan emlékeznek az olvasók Woody Allen Éjfélkor Párizsban című vígjátékára. A film főszereplője egy író, aki szenvedélyesen rója Párizs utcáit. Gil felfedezi, hogy éjfélkor a város egy bizonyos pontján lelassít egy fiáker, amely vidám társaságot szállít. Ha beül a különös utasok mellé, visszarepülhet velük az 1920-as évekbe, és a kor híres mulatóhelyein dorbézolhat hajnalig.

Egy fiatal magyar csapat a ’20-as, ’30-as évek bohém Budapestjére álmodott időutazást. A séta a Mechwart ligetből indul és a Petőfi Irodalmi Múzeumig tart, alapja pedig Ottlik Géza regénye, a Hajnali háztetők. A varázslathoz – tehát ahhoz, hogy a könyv helyszínein találjuk magunkat – csak egy okostelefonra, vagy táblagépre van szükségünk. Egy digitális (korabeli) térképen megjelennek utunk célpontjai, amelyeken  a regény életre kel. A helyszínek nem kronologikus sorrendben követik egymást, hanem egy kényelmes, „lejárható” sétához igazodnak. A fejlesztésben egy naptár is elérhető, amely mutatja, hogy melyik helyszín melyik évhez köthető.

Elhangzanak rövid részletek a műből, megjelennek izgalmas fényképek, videók és újságcikkek. A több mint háromszáz médiaelem bemutatja, hogyan éltek az akkori emberek. Nevethetünk korabeli vicceken, és olvashatunk komoly tanulmányt a nők helyzetéről. És még az is kiderül, hogy annak idején a bálozás több száz pengős költsége a lányos családok pénztárcáját terhelte. 

Ha átsétáltunk Pestre, a Károlyi kert környékén megpihenhetünk. Valószínűleg errefelé működött a regényben szereplő Raguza Kávéház. Ennek emlékére a Csendes Étteremben olyan menüből választhatunk, amely a regény szereplőinek kedvenc italait és étkeit tartalmazza, például Lili kedvencét, a tojáslikőrt. 

Séta közben a ’30-as évek muzsikái, valamint regényrészletek szólalnak meg, de a szöveg olvasható is. Utóbbiakból digitális jegyzetünkbe idézeteket írhatunk ki. Készíthetünk fényképeket is, megtett utunk pedig automatikusan elmentődik. Így az egyébként hatórás séta bármikor megszakítható, és később folytatható.

Felfedező utunkra elkísért minket Mata Juli, a fejlesztés egyik kidolgozója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológiai Laborjának (MOME KTL) munkatársa, ezenkívül öt bátor magyar- és reálszakos rákóczis diák, valamint a tanáruk. Hogy minden kezdet nehéz, ezúttal is bebizonyosodott. Az okostelefonok közül több is ellenállt az alkalmazás letöltésének. Miután néhány elemet töröltünk a mobilokról, megnőtt a készülékek szabad tárhelye, és az egyik telefon végre életre kelt. Ettől kezdve a diákok vették át az irányítást. Orsi és Bernadett felváltva tartották a telefont, a vándorok pedig kíváncsian füleltek. Először a Rózsahegy utcán sétáltunk föl, majd befordultunk a Zivatar utcába, és átkeltünk a Rómer Flóris utca szemközti oldalára. Ott a fiatalok gyorsan elfoglalták az idézettel díszített padot, miközben szakértő kísérőnket kérdezgették: arról például, hogy miért pont ebben az utcában állították ki a padot, és arról is, hogy be lehet-e kukucskálni a közeli villába. Juli elmondta, hogy a regény első helyszíne egy estély, amelyet egy Rómer Flóris utcai villában rendeztek, és a paddal szemközt látható épület éppen olyan, mint amilyen a műben szerepel. Sajnos nem látogatható, régóta üresen áll. 

Ruttkay Zsófia, a MOME KTL vezetője örül, hogy sokan felfedezték az új padot, és nagyon hálás, amiért a II. Kerületi Önkormányzat azonnal támogatta a kihelyezést, és egyéves közterület-használati engedélyt adott rá. 

 Zsófia felidézte, hogyan született meg a séta ötlete. Az egyetemen évek óta tartanak digitális múzeum-témában kurzusokat, mivel a hagyományos múzeumok kezdik elveszíteni közönségüket. Az internet-generáció számára nem vonzó már a kultúra és tudomány „szentélye”, ahol lábujjhegyen sétálunk, a feliratokat pedig vagy megértjük, vagy nem. Az internetes technológiák  is alkalmasak arra, hogy kiterjesszék a tárlatlátogatás élményét. Az egyetem hallgatóinak feladata ezeket az új élményeket kitalálni. Tavaly négy múzeumi partnerrel dolgoztak együtt a kurzus keretében, így kerültek kapcsolatba a Petőfi Irodalmi Múzeummal. 

– Ők kértek fel minket arra, hogy az Ottlik-év keretében próbáljuk meg az író munkásságát közelebb hozni a közönséghez, különösen a fiatalokhoz – emlékezett Zsófia. Oravecz Júlia és Jankó Anna hallgatók ötlete volt az, hogy az „újfajta” olvasók városi séta keretében ismerkedjenek meg a művel, közelebb kerülve a korhoz is, amelyben a történet játszódik. Az alkalmazás kilenc hónap alatt készült el.

– Majdnem világelsők lettünk, de sajnos egy ír csapat megelőzött bennünket egy hónappal – mondta Zsófia. Ők Joyce Ulyssesét dolgozták föl, az Ottlik-alkalmazáshoz hasonló eszközökkel bővítve ki a regény világát.

A MOMÉ-s hallgatók más irodalmi alkotásokat is fel szeretnének dolgozni a jövőben, és tervezik azt is, hogy új műfajban is kipróbálják az alkalmazást.

NOVÁK ZSÓFI ALIZ

HASZNOS TIPPEK A SÉTÁHOZ

A séta kiindulópontja a Mechwart liget, ahol április óta a vendégeknek fél órán keresztül, a II. kerületi kártyával rendelkezőknek pedig két órán keresztül ingyenes a WiFi- és internetelérés. Számítsunk rá, hogy a Guide@Hand, és azon belül az ingyenes Ottlik-alkalmazás letöltése eltart majd egy ideig. Feltétlenül vigyünk fülhallgatót a sétára, hogy a felcsendülő zenéket, elhangzó szövegrészleteket zajmentesen hallgathassuk.

 Vélemények a sétáról: 

TORNAINÉ BÁRÁNKÓ NIKOLETT, TANÁRSEGÉD
Rendkívül érdekes és izgalmas így megismerni egy művet. A magyartanárok fakultáció keretében biztosan ki tudják próbálni a működését, és azt gondolom, hogy más tárgyakat – például történelmet, művészettörténetet – is nagyon hasznos lenne hasonló fejlesztéssel tanítani.

PÓCSI BERNADETT, 12/H
Nagyon tetszett a séta, jó, hogy voltak tapintható dolgok benne, a pad például szuper ötlet. Más műveket is feldolgozhatnának így, Zilahy Lajos Két fogoly című romantikus regénye az egyik kedvencem, sok fővárosi helyszínnel, nagyon örülnék, ha készülne belőle egy ilyen fejlesztés.