Zsuzsanna asszony november 16-án lett volna százéves. Ebből az alkalomból avatták fel a házaspár emlékhelyét, a kör alakú padot, és leplezték le emléktáblájukat, amelynél egy-egy szál sárga rózsát helyeztek el a családtagok, barátok és tisztelők.

A téren nagy számban megjelenteket Őrsi Gergely polgármester köszöntötte, aki a Göncz házaspárt a mitológiai idős párhoz, Philemonhoz és Baucishoz hasonlította. Mint mondta, nemcsak közszereplőként, hanem olyan szomszédokként is emlékezhetünk rájuk, akik külön-külön és házaspárként is példát mutattak szociális érzékenységből, hazaszeretetből, demokráciába vetett hitből, de mindenekelőtt emberségből.

Őrsi Gergely polgármester - Göncz fotója előtt

A polgármestert követően Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány elnöke idézte fel a köztársasági elnök és felesége alakját, azt az időszakot, amit a Vérhalom téri elnöki rezidenciában töltöttek. Mint megtudtuk, a sok jelentős esemény és találkozás mellett itt adta Göncz Árpád egyik utolsó interjúját a Bibó-emlékkönyv születéséről, itt találkozott Milan Kučan korábbi szlovén elnökkel, itt írta alá feleségével együtt az Európai Polgárok Nyilatkozatát, innen irányította Zsuzsanna asszony az 1993-ban alapított KézenFogva Alapítványt a kuratórium elnökeként, itt született döntés számos rászoruló szervezet támogatásáról, és itt köszöntötték szerenáddal Göncz Árpádot 90. születésnapján.

Az ünnepség után, illetve az azt követő hétvégén kinyitották az egykori elnöki rezidenciát, ahol az érdeklődők vezetett séták keretében kaphattak pontos képet a ház és híres lakói történetéről.

A megemlékezésen részt vett Tordai Bence, a városrész országgyűlési képviselője, Varga Előd Bendegúz, Berg Dániel és Szabó Gyula alpolgármester, valamint Besenyei Zsófia, Gál Andrea, Nagy Eszter és Perjés Gábor önkormányzati képviselő.           

PZS

 

A Göncz házaspár nyomában

November közepén néhány napra megnyíltak az egykori Kocsis-villa kapui az érdeklődők előtt. Ebben az épületben, a volt köztársasági elnöki rezidenciában, a Vérhalom tér 7. szám alatt töltötte Göncz Árpád és felesége, Zsuzsanna nyugdíjas éveit 2000-től haláláig.

Emléküket vezetett helytörténeti séták is felidézték: november 17-én délelőtt és 19-én délután Göncz Kinga, a házaspár legidősebb lánya, november 18-án délután ifj. Bibó István, az egykori jóbarát, további két alkalommal pedig Gulyás András, a Göncz Alapítvány kuratóriumi elnöke idézte fel itt emlékeit.

Göncz Kinga, a Göncz házaspár legidősebb lánya

 

November 17-én Őrsi Gergely polgármester vezette körbe az érdeklődőket az épületben. Ez alkalommal hallhattunk a környék múltjáról is. A Vérhalom tér – és egyúttal a városrész is – a Döbrentei-féle dűlőkeresztelőkor nyerte el mai nevét. Az elnevezés eredetére több magyarázat is kínálkozik: állítólag itt temették el Hédervári Kont Istvánt, aki Luxemburgi Zsigmond magyar király ellen szőtt sikertelen összeesküvést. Egy másik hagyomány szerint az 1457-ben kivégzett Hunyadi László testét temették el itt ideiglenesen, mielőtt végső nyughelyére, Gyulafehérvárra szállították volna. De olyan legenda is ismert, miszerint Martinovics Ignácot és az összeesküvés többi áldozatát is itt helyezték örök nyugalomra (igaz, ezt cáfolja az a tény, hogy az ő sírjukat 1914-ben az egykori vízivárosi katonai temetőben, a mai Szilágyi Erzsébet fasor és Kútvölgyi út sarkánál találták meg).

Őrsi Gergely a környék ismertetése kapcsán kitért a Vérhalom tér múltjára is: itt létesült Budapest egyik első játszótere 1919-ben, amit később bekerített labdapályával is kibővítettek. Ma is egy szép, nagy, korszerű játszótér található itt, és vannak sportpályák is. A kerítéssel körülvett gyermekbirodalom mellett az Anyai szeretet szobra díszíti a teret (Botfai Hűvös László, 1937), illetve itt áll Kerényi Jenő alkotása is, az 1975-ben emelt „Nő óvja a lángot” című műalkotás.

A Göncz házaspár élete a polgármester november 16-án elmondott emlékpadavató beszéde szerint az ókor egy kedves, mitológiai idős házaspárjára emlékeztet, akik azt kérték, hogy életüket egyszerre fejezhessék be. Baucis a történet szerint halála után hársfává, Philemon pedig tölgyfává változott. Hársak nem, de idős tölgyek vannak a Vérhalom téren is, még az eredeti, több mint száz évvel ezelőtti fásításból. Mellettük idős juharok, kőrisek, akácok, gesztenyék, ezüstfenyők sorakoztak, de igazán nagyra egyik példány se nőtt. Hiszen – ahogy Őrsi Gergely emlékeztetett –, ez a hegy mindig is inkább szőlőhegy volt, a szőlőnek kedvező napos, száraz mikroklímával, mészköves, márgás alapkőzettel.

Maga a villa, amely később a Göncz házaspár otthona lett, 1936-ban épült fel. Építtetője a négy Tóth fivér (Tóth Árpád és Gyula hittantanár, dr. Tóth Ernő magánzó és Tóth Gábor dohánytőzsde-tulajdonos) volt, akik a XIX. század végén kilenc egymás melletti telket örököltek az akkoriban még lényegében lakatlan környéken, a mai Vérhalom téren. A két legjobb fekvésű terület összevonása után Kocsis Tivadar tervezett számukra családi villát. Kocsist a neobarokk stílus kifinomult művelőjeként tartották számon, a környéken ma is több épülete áll.

A villát a II. világháború után államosították. A rendszerváltáskor Németh Miklós a Belügyminisztérium kezelésében lévő vendégházat jelölte ki a mindenkori miniszterelnök rezidenciájának, de ő nem költözött be, mint ahogy utódja, Antall József sem. Végül, tízéves mandátumának lejárta után, 2000 augusztusában Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége lett a reprezentatív villa lakója, őket a környékbeliek sokszor látták sétálni, az erkélyen kávézni vagy beszélgetni. Valószínűleg azért is választották nyugdíjas éveikre lakhelyül a Vérhalom teret, mert mindketten budaiak voltak, egész életük Budához, Óbudához kötődött. Göncz Árpád itt, a Vérhalom téri házban hunyt el családja körében 2015. október 6-án, életének 94. évében.

Bár a rossz idő miatt az érdeklődők ténylegesen nem járták körbe Őrsi Gergellyel a villa környékét, a polgármester emlékeztetett rá, hogy érdemes a közeli Berkenye utcában is megállni dr. Bibó István emléktáblája előtt, akihez Göncz Árpádot szoros barátság fűzte.

Egyúttal köszönetet mondott a villa jelenlegi tulajdonosának, aki lehetővé tette, hogy ezen a hétvégén sokan megismerhessék az egykori államfő otthonát. A villában a Göncz Árpád Alapítvány jóvoltából gondosan válogatott poszterek és egy filmösszeállítás is szolgálta az emlékezést a példamutató házaspárra, a két kedves szomszédra.

Viczián Zsófia

Zsuzsanna asszony november 16-án lett volna százéves. Ebből az alkalomból avatták fel a házaspár emlékhelyét, a kör alakú padot, és leplezték le emléktáblájukat, amelynél egy-egy szál sárga rózsát helyeztek el a családtagok, barátok és tisztelők.

A téren nagy számban megjelenteket Őrsi Gergely polgármester köszöntötte, aki a Göncz házaspárt a mitológiai idős párhoz, Philemonhoz és Baucishoz hasonlította. Mint mondta, nemcsak közszereplőként, hanem olyan szomszédokként is emlékezhetünk rájuk, akik külön-külön és házaspárként is példát mutattak szociális érzékenységből, hazaszeretetből, demokráciába vetett hitből, de mindenekelőtt emberségből.

Őrsi Gergely polgármester - Göncz fotója előtt

A polgármestert követően Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány elnöke idézte fel a köztársasági elnök és felesége alakját, azt az időszakot, amit a Vérhalom téri elnöki rezidenciában töltöttek. Mint megtudtuk, a sok jelentős esemény és találkozás mellett itt adta Göncz Árpád egyik utolsó interjúját a Bibó-emlékkönyv születéséről, itt találkozott Milan Kučan korábbi szlovén elnökkel, itt írta alá feleségével együtt az Európai Polgárok Nyilatkozatát, innen irányította Zsuzsanna asszony az 1993-ban alapított KézenFogva Alapítványt a kuratórium elnökeként, itt született döntés számos rászoruló szervezet támogatásáról, és itt köszöntötték szerenáddal Göncz Árpádot 90. születésnapján.

Az ünnepség után, illetve az azt követő hétvégén kinyitották az egykori elnöki rezidenciát, ahol az érdeklődők vezetett séták keretében kaphattak pontos képet a ház és híres lakói történetéről.

A megemlékezésen részt vett Tordai Bence, a városrész országgyűlési képviselője, Varga Előd Bendegúz, Berg Dániel és Szabó Gyula alpolgármester, valamint Besenyei Zsófia, Gál Andrea, Nagy Eszter és Perjés Gábor önkormányzati képviselő.           

PZS

 

A Göncz házaspár nyomában

November közepén néhány napra megnyíltak az egykori Kocsis-villa kapui az érdeklődők előtt. Ebben az épületben, a volt köztársasági elnöki rezidenciában, a Vérhalom tér 7. szám alatt töltötte Göncz Árpád és felesége, Zsuzsanna nyugdíjas éveit 2000-től haláláig.

Emléküket vezetett helytörténeti séták is felidézték: november 17-én délelőtt és 19-én délután Göncz Kinga, a házaspár legidősebb lánya, november 18-án délután ifj. Bibó István, az egykori jóbarát, további két alkalommal pedig Gulyás András, a Göncz Alapítvány kuratóriumi elnöke idézte fel itt emlékeit.

Göncz Kinga, a Göncz házaspár legidősebb lánya

 

November 17-én Őrsi Gergely polgármester vezette körbe az érdeklődőket az épületben. Ez alkalommal hallhattunk a környék múltjáról is. A Vérhalom tér – és egyúttal a városrész is – a Döbrentei-féle dűlőkeresztelőkor nyerte el mai nevét. Az elnevezés eredetére több magyarázat is kínálkozik: állítólag itt temették el Hédervári Kont Istvánt, aki Luxemburgi Zsigmond magyar király ellen szőtt sikertelen összeesküvést. Egy másik hagyomány szerint az 1457-ben kivégzett Hunyadi László testét temették el itt ideiglenesen, mielőtt végső nyughelyére, Gyulafehérvárra szállították volna. De olyan legenda is ismert, miszerint Martinovics Ignácot és az összeesküvés többi áldozatát is itt helyezték örök nyugalomra (igaz, ezt cáfolja az a tény, hogy az ő sírjukat 1914-ben az egykori vízivárosi katonai temetőben, a mai Szilágyi Erzsébet fasor és Kútvölgyi út sarkánál találták meg).

Őrsi Gergely a környék ismertetése kapcsán kitért a Vérhalom tér múltjára is: itt létesült Budapest egyik első játszótere 1919-ben, amit később bekerített labdapályával is kibővítettek. Ma is egy szép, nagy, korszerű játszótér található itt, és vannak sportpályák is. A kerítéssel körülvett gyermekbirodalom mellett az Anyai szeretet szobra díszíti a teret (Botfai Hűvös László, 1937), illetve itt áll Kerényi Jenő alkotása is, az 1975-ben emelt „Nő óvja a lángot” című műalkotás.

A Göncz házaspár élete a polgármester november 16-án elmondott emlékpadavató beszéde szerint az ókor egy kedves, mitológiai idős házaspárjára emlékeztet, akik azt kérték, hogy életüket egyszerre fejezhessék be. Baucis a történet szerint halála után hársfává, Philemon pedig tölgyfává változott. Hársak nem, de idős tölgyek vannak a Vérhalom téren is, még az eredeti, több mint száz évvel ezelőtti fásításból. Mellettük idős juharok, kőrisek, akácok, gesztenyék, ezüstfenyők sorakoztak, de igazán nagyra egyik példány se nőtt. Hiszen – ahogy Őrsi Gergely emlékeztetett –, ez a hegy mindig is inkább szőlőhegy volt, a szőlőnek kedvező napos, száraz mikroklímával, mészköves, márgás alapkőzettel.

Maga a villa, amely később a Göncz házaspár otthona lett, 1936-ban épült fel. Építtetője a négy Tóth fivér (Tóth Árpád és Gyula hittantanár, dr. Tóth Ernő magánzó és Tóth Gábor dohánytőzsde-tulajdonos) volt, akik a XIX. század végén kilenc egymás melletti telket örököltek az akkoriban még lényegében lakatlan környéken, a mai Vérhalom téren. A két legjobb fekvésű terület összevonása után Kocsis Tivadar tervezett számukra családi villát. Kocsist a neobarokk stílus kifinomult művelőjeként tartották számon, a környéken ma is több épülete áll.

A villát a II. világháború után államosították. A rendszerváltáskor Németh Miklós a Belügyminisztérium kezelésében lévő vendégházat jelölte ki a mindenkori miniszterelnök rezidenciájának, de ő nem költözött be, mint ahogy utódja, Antall József sem. Végül, tízéves mandátumának lejárta után, 2000 augusztusában Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége lett a reprezentatív villa lakója, őket a környékbeliek sokszor látták sétálni, az erkélyen kávézni vagy beszélgetni. Valószínűleg azért is választották nyugdíjas éveikre lakhelyül a Vérhalom teret, mert mindketten budaiak voltak, egész életük Budához, Óbudához kötődött. Göncz Árpád itt, a Vérhalom téri házban hunyt el családja körében 2015. október 6-án, életének 94. évében.

Bár a rossz idő miatt az érdeklődők ténylegesen nem járták körbe Őrsi Gergellyel a villa környékét, a polgármester emlékeztetett rá, hogy érdemes a közeli Berkenye utcában is megállni dr. Bibó István emléktáblája előtt, akihez Göncz Árpádot szoros barátság fűzte.

Egyúttal köszönetet mondott a villa jelenlegi tulajdonosának, aki lehetővé tette, hogy ezen a hétvégén sokan megismerhessék az egykori államfő otthonát. A villában a Göncz Árpád Alapítvány jóvoltából gondosan válogatott poszterek és egy filmösszeállítás is szolgálta az emlékezést a példamutató házaspárra, a két kedves szomszédra.

Viczián Zsófia