Facebook: napi fél óra is elég!

Ehhez őszinte beszélgetésekre és időkorlátokra is szükség van. 

– A kutatások szerint a felhasználók leggyakrabban meglévő kapcsolataik ápolására, ismerkedésre, szórakozásra, népszerűség szerzésére használják a Facebook internetes közösségi oldalt – sorolta Tóth Dániel. Hozzátette, a serdülőknek segít az identitáskeresésben, hogy választ kapjanak a „ki vagyok én?” kérdésre. 

A statisztikák szerint a felnőtt nők ritkábban lépnek fel az oldalra, mint a férfiak, viszont több időt töltenek ott el. Elsősorban kapcsolattartás miatt „fészbukoznak”. A férfiak leginkább ismeretszerzésre, ismerkedésre használják.

A pszichológus kifejtette, milyen előnyei lehetnek a közösségi oldalnak. A felmérések szerint akkor hathat pozitívan, ha a felhasználó maximum napi fél órát tölt el vele. Szabadság-élményt nyújt, és alkalmas pozitív visszajelzések szerzésére. Utóbbit például úgy érheti el a felhasználó, ha közzétesz egy fotót, amelyhez mások hozzáírnak, saját oldalukra felteszik, vagyis megosztják. Hasznos lehet, ha valaki távol élő barátaival szeretné a kapcsolatot tartani. Nyomon követhetik egymás életét, és ha úgy döntenek, felvehetik az intenzív kapcsolatot. 

A szakember szerint, akinek énerősítésre van szüksége, vagy nehezen ismerkedik, annak a közösségi oldalak segíthetnek. Online térben ugyanis könnyebb barátokat szerezni, beszélgetést kezdeményezni. Megjegyezte viszont, hogy ha ezeket a pozitív többleteket nem hasznosítja és nem forgatja vissza a való életbe, akkor a „fészbukozás” csapdává is válhat. A felhasználó a valóságban még jobban szorong majd, és többet akar az interneten időzni, ahol jól érzi magát. Emiatt egyre jobban elhanyagolja majd barátait, feladatait, hobbijait. Ha a számítógépezés rendszeresen és hosszú időn keresztül meghaladja a napi három órát, függőség is kialakulhat. Ezért tanácsos időkorlátokat tartani, és arra törekedni, hogy ne csak a virtuális valóság szerezzen örömöt.

Felsorolta a túlzott számítógépezés lehetséges káros következményeit. A felmérések szerint a képernyő előtt üldögélés kóros elhízáshoz vezethet: gyakrabban nassolunk, cukros és koffeintartalmú ételeket fogyasztunk. Homályos látást is okozhat, és kialakulhatnak ízületi fájdalmak, gerincproblémák. 

Hasznos félóránként szünetet tartani, és néhány perces szemtornát végezni. A szakember azt javasolja, a hálószobában ne legyen számítógép, és ne étkezzünk a képernyő mellett.

A pszichológus úgy véli, ha a szülő megtiltja a „fészbukozást”, akkor biztos lehet benne, hogy a gyermeke ki fogja próbálni. Érdemes viszont időkorlátokat felállítani, és azokat betartani.

A szülő feladata az, hogy nyitott és elfogadó legyen. Azt mondja: „mesélj, mert érdekel, hogy mi van veled!”, vagyis felnőttként hallgassa meg a gyerekét.

Fontos lenne, hogy a szülők ismerjék a közösségi oldalt és beszélgessenek gyerekükkel arról, hogy az milyen veszélyeket rejthet. (Egy amerikai felmérés szerint a szülők többsége nem látta még soha gyermeke profilját, és az internetről sem beszélget vele.) Ha a fiatalokat megfelelően tájékoztatják, bölcsebb felhasználók lesznek, és nem követnek el olyan hibákat, amelyek veszélybe sodorják őket. Képesek lesznek minőségi internetezésre.

Tóth Dániel felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valaki már fiatalon, óvodás korában gyakran és sokáig ül számítógép előtt, akkor az az idegrendszerére is hatással lesz. Tapasztalatok szerint nem szenved hátrányt az a gyerek, aki otthon nem számítógépezik, mivel a baráti körben, iskolában nagyon gyorsan elsajátítja ezt a „tudományt”, és percek alatt be tudja hozni a lemaradást. A szakember kitért ugyanakkor arra is, léteznek olyan hasznos – például nyelvtanulást segítő – számítógépes játékok, amelyek bizonyítottan gyorsítják a tanulási folyamatot. 

Az előadás végén a közönség kérdezhetett. Egy hölgy elmesélte, hogy gyermeke a tanárát sértő bejegyzést írt ki a közösségi oldalra, és ez óriási vitát robbantott ki. A szakember azt javasolta, ilyen esetbe ne büntetés, hanem helyreállító őszinte kommunikáció következzen. Üljön le minden érintett, szülők, tanár, diákok és beszélgessenek. Mondják ki, hogy ki mit érzett. Az egyenrangú kommunikáció segítségével – amely egyébként a gyakorlatban az interneten van – a gyerek meg fogja érteni, és érezni, ha hibázott.

NOVÁK ZSÓFI ALIZ

A FACEBOOK-OT 2004-BEN ALAPÍTOTTÁK Amerikában, 2008 óta működik az oldal magyar változata. Tagjai információkat oszthatnak meg magukról, fényképeket, újságcikkeket, videókat tehetnek közzé, játszhatnak rajta. Beállíthatják, hogy az általuk közölt adatokat csak barátaik láthassák, de posztolhatnak (bejegyzést ír, fotót tesz közzé), és lájkolhatnak (vagyis jelzik, hogy az adott szöveg, kép tetszik) úgy is, hogy arról minden felhasználó értesül.