Alkotni szabadon és örömmel

 Idén külön pénzügyi támogatást is nyert az intézmény erre a célra az Európai Unió TÁMOP pályázatán, így a kiscsoportos tehetséggondozó műhelyek működése új lendületet kapott. Köztük az egyik legsikeresebb, a tizennyolc éve működő Radírpók, amelynek vezetője 2004 óta Vadászy Eszter.
- Eredetileg tanítónő vagyok, és vizuális nevelés szakkollégiumot végeztem. Egy alternatív iskolában dolgoztam, majd átkerültem a Marczira, a dekorációs részleghez. Hiányoztak viszont a gyerekek, a velük való foglalkozás, így gyakran bekukkantottam a Radírpók délutánokra, és egy idő után helyettesíteni kezdtem az akkori műhelyvezetőt, ha szükség volt rá. Amikor a kolléganőm elment, nem is volt kérdés, hogy ki vegye át a szakkört.
- Miben különbözik a Radírpók egy hagyományos kézműves szakkörtől?
- A Radírpók egy olyan komplex művészeti műhely 5-10 éves gyerekek számára, amelyen több oldalról igyekszünk egy-egy témát megközelíteni. Minden alkalommal műalkotásokat vetítek a gyerekeknek, hogy olyan élményben is részesüljenek, mintha egy kiállításra látogatnánk el. A képekről, illetve a képek kapcsán beszélgetni szoktunk, ami lehetőséget nyújt számukra, hogy elmondják spontán benyomásaikat, szabad asszociációikat. Így minden didaktikus bevezetés nélkül hangolódnak rá a műhely gyakorlati részére, az alkotásra. Egy rajz vagy festmény látványa sokkal inspirálóbb tud lenni, mintha kiadnék egy megoldandó feladatot, emellett szinte észrevétlenül, tudományos magyarázatok nélkül szivárog a fejükbe egy kis képzőművészeti műveltség.
Minden nyáron egyhetes tábort tartunk itt, a Marczin. Nagyon szeretik a gyerekek, hiszen amit máskor hetente egyszer másfél órában csinálnak, az ilyenkor egy héten át zajlik rengeteg játékkal és mozgással, valamint egy izgalmas kiállítással a végén.
- Milyen műalkotások alapján indul a munka?
- Elsősorban absztrakt képeket nézünk. Sokan azt gondolják, hogy a gyerekek nehezebben fogadják be az ilyen stílusú műveket, holott éppen az ellenkezője az igaz. A gyerekek sokkal nyitottabbak és játékosan közelítenek az első pillantásra nehezen értelmezhető látványhoz. Fantáziájuk gyorsan szárnyalni kezd, és érdekes történetek fogalmazódnak meg bennük. Vannak olyan foglalkozások, amelynek egy alkotó a témája, és van, amikor az adott témához keresek több művésztől több művet.
- Mennyire irányított a gyakorlati munka?
- A gyerekek teljesen szabadon alkothatnak. Igyekszem körülvenni őket olyan eszközökkel és anyagokkal, ami elindítja a tevékenységüket. Ha munka közben támad valakinek egy jó ötlete, azt is felhasználjuk. Sokféle anyaggal és eszközzel dolgozunk változatosan és kötöttségek nélkül. Gyakran megesik, hogy újrahasznosítunk, környezettudatosan alkotunk. A műhelyben azt is kiemelten fontosnak tartom, hogy a gyerekek tanulják meg tisztelni a másik munkáját is. Van, aki haragszik, amiért a társa ugyanazt akarja csinálni, amit ő. Ilyenkor azzal csitítom, hogy legyen büszke az alkotására, ami annyira izgalmas és érdekes, hogy példaként szolgál másoknak is. Ez megtiszteltetés!
- A művészeti nevelés mellett ezek szerint tágabb értelemben is neveli a gyerekeket.
- A műhely alkalmat ad az együttműködés és a közös gondolkodás gyakorlására, ugyanakkor a gyerekek megtanulnak figyelni önmagukra és a másikra, megtanulják megfogalmazni szóban és képben ötleteiket. A művészeti nevelés mellet szeretnénk a minden gyerekben meglévő alkotókedvet előcsalogatni, a teremtő munka felett érzett örömöt és büszkeséget megízleltetni.