Lehet szeretni azt is, ami kötelező

Sokan mondják: fából vaskarika az olyan szolgálat, amelyet önkéntesség helyett kötelezően kell elvégezni. Vagy mégsem az? Kerületi iskolákat, valamint diákokat fogadó intézményeket kerestünk fel, hogy osszák meg tapasztalataikat a közösségi szolgálatról. 

Az iskolai közösségi szolgálat a motiváció tekintetében ugyan eltér a valódi önkéntességtől, a szolgálat során szerzett tapasztalatok, a szociális érzékenység növekedése azonban mégis ösztönözheti a fiatalokat a későbbi önkéntes szerepvállalásra. A nemzeti köznevelésről szóló törvény előírása szerint első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell majd igazolniuk, hogy elvégezték a kötelezően előírt közösségi munkát.
– A befogadó intézmények keresésében az oktatásért felelős államtitkárság többek között egy honlappal nyújt segítséget: a Közösségi Szolgálat Portálon keresztül egymásra találhat diák és fogadó szervezet, a honlapon ezenkívül számos felmerülő kérdésre is választ adnak – mondta el lapunknak Hajnissné Anda Éva, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ II. Kerületi Tankerület Igazgatóság vezetője. – A szolgálatot teljesítő fiatalok útnak indítását gyakran az iskola vagy a szülő segíti, az oktatási intézmények pedig folyamatosan bővítik a kínálatot, és kötnek megállapodást a kiválasztott intézménnyel.
Az iskolák között ma még van eltérés a kínálat tekintetében, hiszen egyes intézmények már évek óta építik kapcsolataikat a civil és/vagy állami szervezetekkel, a gyerekek így hosszú listából böngészhetnek, míg máshol csak most kóstolnak bele a kötelező szolgálattal járó feladatokba.
A belépő évfolyamos diákok között bőven akadnak olyanok, akik ma még legyintenek a kötelezettségre, hiszen több év alatt kell letudni az órákat, ezzel szemben mások már rég kerestek helyet, ahol befogadják őket, és ahol esetleg még hasznosnak is érzik magukat.
– Azok, akik az érintett évfolyamokról eddig nem jöttek, hogy segítsünk nekik helyet keresni, talán kényszernek érezhetik a közösségi szolgálatot. Meglehet, hogy ők az utolsó pillanatban csak olyan szervezetnél tudnak munkát találni, ahol a szívükhöz kevésbé közel álló feladatot kapnak majd – mondta el lapunknak a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumból Válóczy Zsófia, a közösségi szolgálat intézményi koordinátora. – Sokan vannak, akik eleinte tehernek érezték a feladatot, de időközben ezen átlendülve nagy kedvvel végzik a közösségi munkát.
A gimnáziumban a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól a Duna-Ipoly Nemzeti Parkig egy tucatnyi helyre lehet jelentkezni, számos szervezettel már évekkel korábban kapcsolatot építettek ki.
– Elsősorban a lakóhely közelsége és a vasárnap is végezhető munka miatt választottuk a Budavár-Rózsadomb Önkéntes Tűzoltó Egyesületet – mesélte a rákóczis Székely Aliz és Liliom Dóra. – Megszerettük a helyet, ahol az önkéntességről valóban sokat tanulhatunk: a tűzoltók az egyik legveszélyesebb feladatot látják el nap mint nap, saját szabadidejükben.
– A nálunk megforduló diákok mind lelkesek, és mi nem hagyjuk kialudni ezt a tüzet – mondta Rozsos Zsolt, a tűzoltóegyesület egyik vezetője. – Hasznos az ittlétük, hiszen a napi munkánkat könnyítik meg a szertár körül ellátott feladatokkal, amiket így nem csak nekünk kell a szolgálat után, holtfáradtan elvégeznünk.
A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium diákjai egy kajak-kenus sportegyesület sporttelepének vagy a helyi óvodák kertjeinek karbantartásában éppúgy részt vehetnek, mint közcélú szervezetnél végzett adminisztrációs munkában. Makovecz Éva igazgató hangsúlyozta: manapság nem divat, hogy önként tegyünk az idősekért, a társakért, az önfeláldozás helyett inkább jellemző a munka alóli kibúvás. – Van, aki szereti, van, aki hozzászokik, mások mindvégig felesleges és kötelező feladatnak tartják a közösségi szolgálatot. Mi úgy látjuk, hogy a diákok egy idő után jó hangulattal végzik a munkát, nem beszélve a szolgálat közösségépítő erejéről.
Az igazgató hozzátette, hogy a gyerekek előtt kinyílik a világ, és a családi védőburkon túli – sokakat érintő – problémákkal szembesülhetnek.
A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskolában most kezdenek a soros diákok elhelyezkedni, hogy időben végezhessenek a feladattal. A tanulás és a délutáni zenei képzések mellett valóban nem lehet könnyű megtalálni a megfelelő befogadó intézményt. Ettől függetlenül vannak lehetőségek: a fiatalok letölthetik a szolgálati időt például a MAHART-nál, vagy valamelyik rendészeti szervnél, és van olyan diák is, aki az értelmi sérült színészekkel játszó Baltazár Színháznál segít.
A tanulók olykor az érzelmeket is igénybe vevő terepen mérettetik meg magukat. Egy másik intézményben a megkérdezett fiatalok lapunknak arról számoltak be, hogy egyik gimnazista társuk, aki sérült gyerekekkel foglalkozó szervezetnél dolgozik, óva intette a többieket, hogy kövessék a példáját, mert lelkileg időnként nagyon megviseli a környezet. Természetesen ez alkattól is függ.
Egyházi iskolaként a Baár–Madas Református Gimnázium szellemiségéhez mindig is közel állt a szociális érzékenység, mások segítése, ezért a közösségi szolgálat fogalma és gyakorlata sem volt ismeretlen számukra. Önkéntes alapon már jóval a kötelező szolgálat bevezetése előtt vállaltak ilyen jellegű feladatokat.
– A diákok éveken át mentek hétvégéken a Máltai Szeretetszolgálat ételosztására, karácsonykor az idősek szeretetotthonába, többen önkéntes diakóniai képzésen is részt vettek, ahol komoly elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítottak el, miközben kórházakban és szeretetotthonokban segítettek – sorolta lapunknak Farkas Orsolya, a közösségi szolgálat koordinálásával megbízott pedagógus.
A közösségi szolgálatban idén részt vevő kétszáz diák saját gyülekezetében is vállalhatott feladatokat, ugyanakkor tíz intézmény – többek között a Bethesda Gyermekkórház, a Schweitzer Albert Református Szeretetotthon, a II. kerületi Gyökössy Endre Református Óvoda, a Pasaréti Honvéd Lovarda és a KSH Könyvtár – ajánlata közül választhattak.
A Keleti Károly utcai könyvtárba több mint húszan – javarészt fiúk – mentek el az első közös tájékoztatóra, amelyet Lencsés Ákos, a könyvtár munkatársa tartott.
– Korábban sohasem dolgoztunk gimnazistákkal, így ez számunkra is egy tanulási folyamat lesz, terveink szerint a diákok először megismerkednek a könyvtár szolgáltatásaival, állományával, majd könyvajánló szövegeket készítenek – mondta a főosztályvezető. – Később a közösségi szolgálat keretében csoportokat és programokat szerveznek a könyvtárba. Idővel az lenne az elvárás, hogy öntevékenyek legyenek.

Szujó Anna kilencedikes diák, aki még csak most kezdi, de jó ötletnek tartja a közösségi szolgálatot. – Biztosan vannak olyan fiatalok, akik maguktól nem jönnének el például egy könyvtárba, vagy nem mennének el a Vöröskereszthez, pedig ez jó lehetőség arra, hogy a sajátunktól eltérő, másfajta világot is megismerhessünk. Mindenképpen hasznos lesz, hiszen a könyvtárat is megismerem. Ezenkívül egy óvodába is jelentkeztem, ahol kisgyerekek közelében lehetek. Kevés időm van, de közvetlenül iskola után megpróbálom elvégezni a feladatokat.
Szintén gyerekekkel foglalkozik a Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola négy diákja. Ők délutánonként rendszeresen járnak a II. Kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Központja keretében működő Erő(d)tér nevű közösségi térbe, ahol a 10-14 éves korosztálynak nyújtanak segítséget – szakemberek felügyeletével – az iskola utáni szabadidő hasznos eltöltésében.

– Társasjáték, csocsó és számítógép várja a gyerekeket az Erőd utcában. Egy ideje a közösségi szolgálatban részt vevő diákok is segítenek a hozzánk érkező kisiskolásoknak, akár a leckeírásban, akár a közös játékban – hangsúlyozta Tulipán Ágnes, a központ munkatársa. – Nagyon hasznos a fiatalok jelenléte, főként a külső programoknál.
Patai Hajnalka, Borsos Viktor, Sáfrán Klaudia és Gémes Balázs egyébként már rég letöltötték az éves szolgálati időt, hetente mégis többször benéznek az Erő(d)térbe, hátha van mit segíteni.
Abban is egyetértenek, hogy eleinte az volt a cél, hogy hamar letudják a kötelező feladatot, de mára már megszerették a helyet. Úgy vélik, célszerű időben elkezdeni a közösségi szolgálatot, hogy ne az érettségi évében torlódjon fel a kötelezettség.
Különösen úgy, hogy a közösségi munka csak szigorú időbeosztásban végezhető: tizenhat éves kor alatt például tanítási szünetben a fiatalok nem dolgozhatnak többet napi három óránál, tanítási napon legfeljebb napi két órát. A 16-18 évesek önkéntes tevékenységre legfeljebb napi négy és fél órát fordíthatnak
A Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium 9. és 10. évfolyamán szintén elindult a közösségi szolgálat. Tar Judit osztályfőnök elmondása szerint tavaly egyszerűbb volt a dolguk: diákjaik saját iskolájukban, vagy annak közvetlen környékén segítettek, például az iskolai rendezvényeken termet rendeztek, a focipályán havat takarítottak, vagy a cipősdoboz-akció keretében a rászorulóknak gyűjtöttek.
– Mivel a gimnazista korosztályt már nem olyan könnyű motiválni, az iskolán belüli lehetőség nagyon hasznos volt a közösség számára is. Idén a jogszabályi változások miatt már külsős intézményekkel kell együttműködési megállapodást kötni, így már döcögősebben megy a közösségi szolgálat.
Bodó Petra az Értelmes Életért Alapítvány otthonának halmozottan sérült, vak és értelmi fogyatékos gondozottjai között dolgozott. Önkéntesként egy héten át vak fiatalokat segített egy nyaraláson.
– Különböző programokra vittük őket: strandoltunk, bejártuk a városkát, ahol laktunk, nagyon jól éreztük magunkat. Eleinte egy kicsit izgultam, mert nem tudtam, hogy mire számítsak, de szerintem egész évben nem nevettem annyit, mint velük egy hét alatt. Ahova mentünk, az előző évekből mindenre emlékeztek, bámulatos a memóriájuk! Nagyon fárasztó volt az a hét, de különleges és emlékezetes élményekkel gazdagodtam.
Ludwig Dóra–Szabó Gergely