Oktatás
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Az olvasás: élmény és élvezet

2010. augusztus 17.

Ha már van iskoláskorú gyermekünk, megtapasztalhatjuk, hogy az olvasás elsajátítása nem is olyan könnyű dolog. A Pesthidegkúti Evangélikus Gyülekezet idén nyáron olvasótábor szervezett.

 

– Legutóbb a buszon, két tizenéves srác próbálta meg szavakba önteni friss moziélményét, majdhogynem sikertelenül – meséli Békés Tamás, a Pesthidegkúti Evangélikus Gyülekezet felügyelője, az olvasótábor egyik szervezője. Két épkézláb mondatot alig sikerült megfogalmazniuk a filmről, azt is csak jobbára trágár kötőszavak kíséretében. Ott tartunk, hogy már egy vizuális élményről szóló beszámoló is gondot okozhat? – fogalmaz a felügyelő. Ez a riasztó élmény csak megerősített abban a döntésben, hogy idén nyáron, első alkalommal meghirdettük táborunkat. Szeretnénk, ha a foglalkozásaink során a gyerekek ráéreznek arra, hogy könyvet olvasni nem „nyűg”, hanem élvezet. Észrevétlenül hozzájárul kifejezőkészségük fejlődéséhez.

A tapasztalatok tükrében, rá lehet még venni a 10-18 éves korosztályt arra, hogy eljöjjön ide könyvet olvasni?

Szerencsére igen – mondja Fenyvesi Judit tanítónő, a tábor másik szervezője. Az eddigi alkalmakon főként a kiskamasz korosztály tagjai vettek részt, átlagosan öt-hat gyermek jött el hozzánk. Az ismerkedési szakaszban rendre kiderült, hogy a gyerekek igenis érdeklődők, nyitottak – még akkor is, ha saját bevallásuk szerint nem feltétlen könyvmolyok. Nekünk, és két további lelkes tábori segítőnknek, Pósné Kukorelly Eszternek és Erdélyi Katának nem is az a célunk, hogy itt olvasni tanuljanak, gyakoroljanak a gyerekek. Mi azt szeretnénk, ha inkább csak kedvet kapnának az olvasáshoz, rátalálnának az ebben rejlő csodára, miközben még jól is érezik magukat a csoportban.

Ha már kedvet kapnak, nos, ez szerintem óriási siker. Idővel talán olyan könyveket is elolvasnak majd, amelyek segítenek eligazodniuk a manapság uralkodó értékrend-zavaros világban. Például megértik, hogy A Pál utcai fiúkban szereplő Nemecsek Ernő nem „lúzer”, hanem a közösségért, a közös célért sorozatosan áldozatokat vállaló fiatalember?

Valóban, elképzelésünk szerint az olvasótáborunkban felolvasott történeteken keresztül, – legyenek azok akár hazai vagy külföldi, humoros vagy éppen komoly, esetleg szívszorító hangvételű írások, - mindig lehet valamely fontos emberi értéket bemutatni. De ezen kívül is, Fekete István novelláiból például rengeteg néprajzi jellegű információt, a hazai állat és- növényvilágra vonatkozó tudást gyűjthetnek a gyerekek. A külföldi írók tollából származó meséken, történeteken keresztül pedig megismerhetik egy-egy nép a miénktől sokszor ugyancsak eltérő szokásait, életmódját. Ez nagyban hozzájárulhat a tizenéves korosztály látókörének szélesítéséhez, önálló gondolkodásának fejlesztéséhez.

Hogyan töltik el a napot a tábor résztvevői? Az elmondottak alapján nyilván nem csendes, egymás melletti olvasással?

Táborunk keddenként van nyitva reggel 9-től délután ötig. Annak megfelelően, hogy aznapi csoport milyen összetételű – fiúk vagy lányok vannak többen, illetve a társaság életkora is fontos szempont – kiválasztjuk a délelőtti szöveget. A gyerekek is beleszólhatnak, hogy a szövegrészlet milyen legyen: a főszereplők inkább lányok vagy fiúk legyenek, állatokról szóljon a történet vagy éppen valamilyen humoros, kalandos olvasmány legyen. Eddig még mindig sikerült megegyeznünk. A döntést követően felolvasom a könyvrészletet. A gyerekek ilyenkor rendre körém gyűlnek, figyelnek. A felolvasást követően kezdődik a hallottak interaktív feldolgozása: először is, ha felmerült számukra ismeretlen szó vagy kifejezés, megbeszéljük a jelentését. Minden gyerek hozzászólhat a történethez, részt vehet a szöveghez kapcsolódó játékos feladatok, rejtvények megoldásában. Legutóbb az egyik kislány olyan lelkes volt, hogy mindjárt illusztrációt is készített az elhangzottakról – a szép, színes rajz már ki is került a tábor faliújságjára. A délelőtt így leginkább az olvasottak feldolgozásával telik el. A gyerekek észre sem veszik és megtanulnak számos új dolgot.

Délután aztán rendre mással töltjük a napot. Ha az időjárás engedi, kimegyünk a jó levegőre, a kertbe, de a környéken is számos túralehetőség kínálkozik. Legutóbb a Remeteszurdokba tettünk egy kis kirándulást. A gyerekek olyan lelkesek voltak, hogy az út során minden információs táblát meg kellett nézni, el kellett olvasni.

Máskor pedig, ha például esik az eső, mint legutóbb is, kézműveskedünk: lehetőségük volt a gyerekeknek gyöngyöt fűzni, bábot készíteni. Van egy beltéri pingpongasztalunk is, amely ilyenkor szintén rendkívül népszerű.

A tábor ingyenes, más felekezetű, vagy felekezeten kívüli résztvevőket is szeretettel várnak. Milyen ellátást kapnak a gyerekek? Milyenek a tárgyi adottságok?

Mivel a tábor heti egy napon működik, a gyerekek általában az otthonról hozott élelmet fogyasztják. Ezen túl, eddig mindig került az asztalra házi pogácsa, sütemény, és friss gyümölcs is. A kertben van lehetőségünk szalonnát sütni, bográcsozni – mondja Békés Tamás. – Ezt is szeretnénk a jövőben többször kihasználni. A tárgyi környezetünk, a nemrég elvégzett felújítási munkálatoknak köszönhetően, – amelyben az Evangélikus Egyházon kívül a II. Kerületi Önkormányzat is részt vállalt – a tábor igényeinek jól megfelel. A nagy ablakos, világos közösségi helységen kívül van egy kisebb, hűvösebb szobánk is – a kánikulai napokon ez nagy segítséget jelent a táborozóinknak.

 

Szilágyi Enikő

 

Volt_egyszer_Budan_boritok_162.jpg