Vers mindenkinek

„Tavaly nyáron született az ötlet. Gyerekkoromból hozom magammal a versek szeretetét, amelyet nem kis részben általános iskolai magyartanáromnak, Kerekes Mária néninek köszönhetek. De az utcavers gondolata talán hivatásomból is eredeztethető, apró hozzájárulás az élhetőbb, szerethetőbb környezethez” – mondta el lapunknak. A versek minden pénteken vagy szombat reggel kerülnek ki egy keretbe, Heti utcavers felirattal, számozva. Judit mindig választ mellé egy kis képet is, és a szerzőről is oda szokott írni pár sort.

Fodor Ákos: Bíztató

Ha majd e-világon
lehetetlen lettem,
akinek hiányzom:
magában keressen.

„A versek kiválasztásának nincsenek előre meghatározott szempontjai. Persze törekszem arra, hogy azok kapcsolódjanak az évszakokhoz, jeles ünnepekhez stb., de a lényeg az, hogy tartalmazzanak valamilyen »hazavihető gondolatot«, ahogy azt annak idején Mária nénitől hallottuk. A kirakott vers nem lehet túl hosszú, így előfordul, hogy egy-egy versből csak részletek kerülnek be a heti versbe. Otthon akár utána lehet nézni a teljes versnek is. Igyekszem olyan műveket választani, amelyek kevésbé ismertek, de néha kikerülnek jól ismert versek is, mert azt hiszem, sokunknak jólesik újraolvasni, ismét felidézni ezeket.”

Férje, a szintén versszerető Grünwald-Gergely István, aki a technikai kivitelezésben is segíti társát, azt is elmesélte, hogy nemrég látott egy sokgyerekes családot, a legnagyobb már szaladt előre, és mászott fel a kerítésre, majd boldogan kiabálva hívta a többieket az új vershez, melyet már kezdett is olvasni, kibetűzni.

Judit versszeretetét egy Márai Sándor-idézettel is kiegészítette: „Vannak verssorok, amelyek birtokában egész életemre ellátottnak érzem magam.” Ő is így van ezzel. „A jó versek gazdagítják, szebbé, elviselhetőbbé teszik gyakran kiszámíthatatlan, néha zavaros világunkat. Remélem, hogy az erre járók is kapnak néha egy derűs vagy elgondolkoztató verset, egy hozzájuk szóló gondolatot vagy akár csak egy számukra értékes verssort.”

Viczián Zsófia