Természetvédelmi oltalom alá került két újabb területünk

A már 2022 óta védett II. kerületi Jegenye-völgy mellett a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján városrészünk újabb két területe, így a Szép-völgyi-erdő, valamint egy II. kerületi telek került természetvédelmi oltalom alá.

A II. kerületben 2022-ben a Jegenye-völgy került természetvédelmi oltalom alá, ahol a számos ott élő szalamandra és a mára szinte teljesen eltűnt gyertyános-tölgyes erdő adja a terület legfőbb értékét, de ritka kincset jelentenek az ott található tiszta vizű források is.

A Fővárosi Közgyűlés tavaly december végi döntésével természetvédelmi oltalom alá került a Szép-völgyi-erdő és a Csatárka út, Csalit utca, Zöldkert út és Szikla utca által határolt terület. A közgyűlés döntésével – a IV. kerületi Farkas-erdővel együtt – ezúttal összesen 46 hektárral bővült a helyi jelentőségű védett területek mérete Budapesten, mely közel 65 focipályának felel meg.

A védett és Natura 2000-es területekkel övezett Szép-völgyi-erdő mozaikos, fiatalosokkal, cserjésekkel, nyílt gyepekkel tarkított szerkezete rendkívül gazdag élővilágot tart fent. Eddig 15 védett növény- és 83 védett állatfajra bukkantak már a szakemberek ezen a 14,6 hektáron. Szintén a II. kerületben található a telek, amelynek védelmét egy országos viszonylatban is jelentős számban megtalálható fokozottan védett növényfaj, a szarvas bangó indokolja, ez a telek a különleges természeti értékek védelme érdekében egyáltalán nem látogatható.

Mint Őrsi Gergely polgármester a téma kapcsán kiemelte: „Büszkék vagyunk arra, hogy a Jegenye-völgy, ismertebb nevén „Szalamandra-völgy”, védelme után újabb két II. kerületi terület kapott védelmet. A II. kerületben került a legtöbb terület természetvédelmi oltalom alá az elmúlt négy évben Budapesten. Ezek között több olyan telek is van – például a Jegenye-völgyben –, ahol korábban beépítést terveztek, de mostanra a természetvédelmi oltalom segítségével biztosítottá vált az élővilág nyugalma, és az, hogy a jövőben sem lehet építkezni itt”– tette hozzá.

Országos jelentőségű orchidea-élőhely
Idén január elsejétől a II. kerületi Szép-völgyi-erdő mellett a Csalit–Csatárka park egyik telke is természetvédelmi oltalom alá került.

A terület védelmének története 2021-re nyúlik vissza. Akkor derült ki ugyanis, hogy a tervezett Csalit–Csatárka park helyén egy országosan is jelentősnek számító orchidea-élőhely van, megközelítőleg kilencszáz szarvas bangóval. A Csatárka út, Csalit utca, Zöldkert út és Szikla utca által határolt területen azóta a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő rendkívüli kaszálási és gondozási rend él, maga a terület is zárva van a növények védelme érdekében. A gyepes területen élő szép kis virág egyenként 250 ezer forint eszmei értékkel bír. Az új természetvédelmi terület tehát elsősorban ennek a kivételesen ritka és szép növénynek biztosít védelmet, mellette – a Csalit utca és a Csatárka út által határolt terület déli telkén – az önkormányzat pihenőparkot alakít ki.

A szarvasbangó eszmei értéke tövenként 250 ezer forin 

A Szép-völgy múltja és jelene
Ha a Szép-völgy múltját fel akarjuk térképezni, sok-sok évszázadot kell bejárnunk. Igaz, az erdő és mező évezredek óta szinte változatlan. A közelben lakó emberek mindig is használták a tájat, de be sosem épült, a természetvédelmi területen – egészen a XX. századig – nem volt ember által emelt építmény.

Bár a környék, nevéhez méltóan régen is szép lehetett, eleink valószínűleg nem elsősorban ezért kapaszkodtak fel ide a Duna mellől. A római korban a mai Óbuda területén már fejlett (katonai és aztán polgári) település állt; a Szép-völgynek és a Hármashatár-hegy délkeleti, napos lejtőinek fontos élelmezési szerepük lehetett: itt legeltették a légió állatállományának egy részét. A rómaiak bizonyosan termesztettek szőlőt, és ültettek gyümölcsösöket is Óbudán, de ezek valószínűleg nem nyúltak fel a Szép-völgyig. Ugyanakkor nem lehetetlen, hogy az itt-ott megtalálható szelídgesztenyefák egykori őseit még ők ültették el a csapadékosabb, de meleg hegyoldalakon.

A középkor századaiban a Duna partján Szent­ja­kab­fal­va település (és Óbuda) állt, és minden bizonnyal a középkori falu és város lakói is feljártak a Szép-völgybe legeltetni. Bizonyára építésre és tüzelésre alkalmas fát is gyűjtöttek itt, makkoltatták a disznókat, legeltettek, és már ekkor is építőkövet és agyagot bányásztak. Bizonyos, hogy a Pál- és Szép-völgyön keresztül vezető út fontos összeköttetés volt a Buda környéki német falvakkal (pl. Hidegkúttal).

A XIX. század második felében Óbuda határában már óriási területen, 450 hektáron szőlőt műveltek, a Szép-völgyben azonban sosem volt nagy szőlős. Igaz, a völgy felső részén, a mai Cirbolya utca és a Szépvölgyi úti közötti naposabb, délkeleti oldalban a XIX. századi térképeken már megjelennek a szőlőskertek vékony parcellái. Az intenzívebb művelés magával hozta az intenzívebb emberi jelenlétet is.

A táj képét a szőlőművelésnél jelentősebben alakította a bányászat: a XIX. századtól kezdve a Szépvölgyi út mentén lejjebb téglagyárak, feljebb kőbányák nyíltak, ahol többnyire felső-eocén mészkövet és márgát, valamint felső-triász dolomitot bányásztak. A kőfejtőkből nagy számban kerültek elő ősmaradványok, köztük legnagyobb számban (népiesen Szent László pénzének nevezett) nummuliteszek, de láthatók itt hévizes oldású kisebb üregek, valamint kalcit és barit összetételű ásványtelérek is. A környék bányáiban több helyen kifejthető volt a mészégetésre, darabos és faragott kőnek egyaránt alkalmas fehéressárga úgynevezett szépvölgyi mészkő is.

A XIX. század nemcsak a bányák miatt volt jelentős az élővilág szempontjából, hanem azért is, mert a növekvő nagyváros körül az erdőket a tűzifa-épületfa kedvéért letermelték, az intenzív legeltetés és a szőlőművelés következtében pedig a talaj kezdett lepusztulni. Különösen így volt ez a Hármashatár-hegy környékén. Éppen ezekben az években, 1882-ben kezdte meg működését Budapesten Guckler Károly erdőmester, akinek munkássága máig meghatározza a környék arculatát. A főváros 1885 és 1898 között 879 hektár kopár területet erdősített be: itt ez elsősorban a kopárokat megkötni képes feketefenyőt jelentett.

Az 1960-as évek közepén aztán felmerült, hogy a Szép-völgyben hétvégi házas víkendtelep jöjjön létre. Ekkor épült ki a betonút felső szakasza, és azok a murvás, utóbb parkolóként használt placcok, amelyeket egy-egy üdülőházbokor központi területének szántak. A tervek végül a szennyvízelvezetés nehézsége miatt meghiúsultak, de a beton és a murva évtizedekre itt maradt – és szolgált gyakorta illegális hulladéklerakó-helyként.

2018-ban az Európai Unió támogatásával indult a Duna-régió hét nagyvárosát összefogó URBforDAN program, amelynek keretében nagyvárosokhoz közeli erdők újulhattak-tisztulhattak meg. Budapest választása ebben a projektben a Szép-völgyi-erdőre esett. Az akkor megfogalmazott célhoz vezető úton nagyon fontos mérföldkő a 2023-as döntés, amelynek értelmében a terület egy jelentős része természetvédelmi területté vált.

Tennivaló persze még akad, de eddig is sok minden történt itt. Az egykori parkolók visszaerdősítése 2021 óta folyamatosan halad, sokszor közösségi faültetések keretében, önkéntesek munkája nyomán kerültek új facsemeték a murvától megtisztított földbe. 2023 novemberében több mint háromszáz új fával létrejött a II. kerületi babaerdő is, ahol minden itt született gyermeknek lehet saját fája. A terület védelmét szolgálja az is, hogy 2021 óta a buszvégállomás fölött sorompó zárja le a Szépvölgyi út e legfelsőbb szakaszának forgalmát.

2021-ben adták át a területen a Nagyfejű csajkó tanösvényt, amely az említett URBforDAN Interreg projekt keretében a FŐKERT Nonprofit Zrt. és a Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti osztálya Természetvédelmi csoportjának közös munkájaként jött létre. Itt a tájékoztató táblák mellett szabadtéri tanterem, madárles, ivókút és tematikus játszótér is várja a kirándulókat. A névadó rovarnak, az áprilisban előbújó nagyfejű csajkónak (Lethrus apterus) itt található a legnagyobb ismert budapesti állománya.

Az új természetvédelmi terület – rendkívüli tájképi adottságai mellett – számos botanikai és zoológiai értéket őriz, amelyek megóvása kiemelt cél. Ugyanakkor a terület természetközeli rekreációs funkciója is fontos, azaz a védelem célja az is, hogy a kirándulók, iskolai csoportok közelebb kerüljenek a természethez, megismerjék kivételes értékeit, és rácsodálkozzanak az egyre szebbé váló Szép-völgyre.

A Szépvölgyi út végét már sorompó zárja el a közforgalom elől.