Világhírű magyar meteorológusok

Jelenleg 228 munkatárs dolgozik a szolgálatnál. Egy részük a központi épületben, mások a pestszentlőrinci Marcell György Főobszervatóriumban. Korábban a Kitaibel Pál utcai épület szomszédságában álló telken működött az észlelőkert, azt azonban az 1950-es években kinőtték.
– A meteorológiában igazi mérföldkőnek számított, amikor az 1910-es évek végén norvég meteorológusok felfedezték az időjárási frontokat − mondta Dunkel Zoltán, a szolgálat elnöke, a firenzei akadémia levelező tagja. – Az elnevezés a hadászatból származik: a térképeken a katonai frontvonalakhoz hasonlóan rajzolták meg az egymással szomszédos, különböző (hideg, meleg) légtömegek határát. A mai előrejelzéseink 24-36 órára 90%-os pontosságúak, hosszabb távra természetesen nő a hiba esélye.
Az országban több helyen is működnek mérőállomások, csak csapadékot 500 helyen mérnek. Siófokon, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben többféle műszerrel felszerelt regionális állomás működik. Mivel a repülésben nagy szerepet játszik az időjárás, ezért a repülőtereken, többek között Péren és Sármelléken is van állomás.
A szolgálatnál a legkiválóbbaknak évente kiosztják a Schenzl Guidó-díjat és a Pro Meteorológia emlékplakettet. A magyar meteorológusok igen elismertek a világban, a Meteorológiai Világszervezet tevékenységébe több magyar kutató kapcsolódott be.
– Számos szakemberünk dolgozott és dolgozik jelenleg is külföldön. Meteorológusaink megfordultak többek között Ugandában, Etiópiában, Kanadában, sőt még az Antarktiszon is.
A különböző médiumokból ismerhetjük Vadász Vilmos meteorológust. – Számunkra szakmai kötelesség és egyben öröm is a médiaszereplés – mondta el az ismert szakember. – A nemzetgazdaság, az üzleti szféra, az államigazgatás és a széles közvélemény tájékoztatását egyaránt fontosnak tartom. Büszkén mondhatom, hogy megbízhatóságban felvesszük a versenyt a meteorológiai magáncégekkel is.
Takács Gábor