Ékszerdoboz a Fő utcában

A Fő utca gyönyörű fürdője – a Király – május elseje óta mindenki előtt nyitva áll. Az elmúlt időszakban külön férfi és női napot tartottak, ez a gyakorlat azonban megszűnt. Hölgyek és urak minden nap megmártózhatnak már a fürdő gyógyvizében, amely csont- és ízületi betegségek kezelésére is alkalmas. Május 15-étől augusztus végéig a diákok akciós áron csobbanhatnak.
Budapest a gyógyfürdők európai fővárosa. A budai Fő utca házai között, mint egy kis ékszerdoboz bújik meg a Király fürdő, Budapest egyik legrégebbi török kori műemlék fürdője. Rendszeresen érkeznek ide török turisták, hogy a történelmi épületet saját szemükkel lássák. A Király fürdő a Lukács fürdőtől nem messze (740 m) áll. A két fürdő egy helyről, azaz a budai hegyek mélyéből kapja a termálvizet. A Király gyógyvize ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, porckorongsérv, gerincdeformáció, idegzsábák, a csontrendszer mészhiánya és sérülés utáni állapotok esetén javallott.
A fürdő – reggel hét órától este hétig – három gyógymedencével, gőzkabinnal és az ehhez tartozó merülőmedencével várja a kikapcsolódni vágyókat. A medencék töltő-ürítő rendszerűek, a felesleges víz a csatornán át távozik. (Ma vas-, a törökök idejében egy 664 méter hosszú, vörösfenyőből készült csövön vezették a fürdőbe a vizet.)
A központi fürdőcsarnok nyolcszögletű medencéjénél óriási – szinte 100%-os – a páratartalom. Emiatt ez a medence szívbetegeknek nem ajánlott. De számukra is van lehetőség a fürdésre, a kerengőnél sorakozó kádszobák ülőkádjainál ugyanis kisebb a páratartalom. Itt egy múzeumi sarok is látható, amelyben török kori házak maradványait állították ki. Az épületnek a kerengő által közrefogott részén egy kis kert található, ahol a vendégek nyugágyakon pihenhetnek a fürdés után.
A Király úgynevezett hamam, vagyis török tisztasági fürdő. A tradicionális török fürdőket a kezdetektől rituális és gyógyászati fürdésre használták. Ez a szokás az iszlám vallás legfőbb prófétájától, Mohamedtől ered. A fürdőkben elkülönítették a nőket és a férfiakat, önálló fürdőrészeket építve. A medencéket felváltva látogatták a hölgyek és az urak.
Ez év tavaszáig a Király fürdő is tartotta magát az örökölt hagyományhoz. Idén azonban célul tűzte ki, hogy a kerület kincsét a hét minden napján, mindenki számára elérhetővé teszi. A Király fürdő ezért május elseje óta koedukált fürdőzéssel – és csökkentett jegyárakkal – várja látogatóit. Az úgynevezett kötényes fürdőzés megszűnt, kötelező a fürdőruha használata.
A budaiak számára május közepétől második kerület kártyával is látogatható a Király fürdő. A diákok május 15-től augusztus 31-ig akciós (1100 forintos) jegyekkel, féláron lazíthatnak a műemlék fürdőben.
Novák Zsófi

A KIRÁLY FÜRDŐ építését az akkori várfalon belül, a Kakas-kapunál Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben, és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be a XVI. században. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették a forrásoktól messze a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idején is lehessen a várfalon belül fürödni. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács fürdő környékéről biztosították. Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára. Ötvözték a régit az újjal, így megőrizték műemlék voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. A II. világháborúban a fürdő megrongálódott, teljes felújítására 1950-ben került sor.
HAMAM ÉS ILIDZSA. A fürdők eredete arra az időre vezethető vissza, amikor a törökök Anatóliába érkeztek, ahol találkoztak a bizánci és római fürdőkultúrával. Az itt talált hagyományt ötvözték a saját tradícióikkal, valamint az iszlám vallás fürdőzésre vonatkozó előírásaival, így született meg a török fürdő, eredeti nevén „hamam” (jelentése: meleget árasztó). Magyarország hévízi forrásokban gazdag, ezért a törökök hazánkban is sok fürdőt — hamamot (tisztasági fürdőt) és ilidzsát (gyógyfürdőt) — építettek. Az 1500-as években Budán, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben épültek török fürdők, ezek közül csupán néhány maradt fenn épségben: Arnaut pasa fürdője Egerben, a Kücsük ilidzsa, a mai Rácfürdő, a Zöld oszlopos ilidzsa, a Rudas és a nyitott tetejű ilidzsa, a Lukács fürdő alapja.
A Király fürdő vize nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. A gyógyvíz gyerekeknek nem ajánlott, de a fiatalabb korosztály gond nélkül fürödhet benne. A vendégek másfél órát tartózkodhatnak a fürdőben, a termálvízben körülbelül fél órát szabad maradni.
TB-TÁMOGATÁS. A korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra is igénybe vehetők az alábbi, társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyfürdő-kezelések: gyógyvizes medencefürdő, gyógyvizes kádfürdő, orvosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugármasszázs. A kezeléseket reumatológus, ortopéd, fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos rendelheti. A kezelések felírására jogosultak továbbá a Budapest Gyógyfürdői Zrt. nappali kórházi osztályain dolgozó szakorvosok is.