Környezetünk
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Több száz éves otthon

2013. augusztus 16.

Az 1541-ben, Buda ostromakor elhunyt Gül Baba (Rózsák atyja) síremlékéhez visz fel egy – a Török utcából nyíló – különleges hangulatú szűk, a középkori atmoszférát mai napig őrző utcácska.

  A törökök 1686-os kiűzése után szinte teljesen elnéptelenedett Buda, nem sokkal később német telepesek találtak otthonra ezen a vidéken is. Talán közülük építette valaki a Gül Baba utca ma is álló legöregebb házát. Az épületet tulajdonosa, Letenyei László felújította, feleségével és két gyermekével lakályos otthonná alakította.


Szakértői vélemények szerint a XVII. század végén, de legkésőbb az 1700-as évek elején épült a ház. „Az épület több hullámban számos átépítésen esett keresztül, ám homlokzatán még jól kivehető az a boltíves kőkapu, amely az épület eredeti építésével lehet egyidős. Anyaga sóskúti bányából származó mészkő. A kapu a kocsival való behajtást is lehetővé tette.  A boltív tetejét egy későbbi korban áttörték, a kapu magasításával és egy világító ablak beépítésével karakterét átalakították, de a kő boltív eredeti anyagával ma is helyreállítható. A Gül Baba utcában ma már csak ez az egyetlen, részben megmaradt kő boltíves kapu található, ezért egyedi védettsége indokolt lenne, természetesen az épülettel együtt” – állítja Bugár-Mészáros Károly építészmérnök, műemlékvédő a házról készült jellemzésben.

 

Letenyei László mai lakóhelyétől nem messze nőtt fel, és régóta érlelődött benne a gondolat, hogy egy régi korok hangulatát idéző Gül Baba utcai épületben valósítja meg álmai otthonát. Úgy véli: ez az értékőrzés legszebb módja – számára a történelem nem a távoli, ködös múlt, sokkal inkább a mindennapokban megélt jelen.

Letenyei igyekezett a legeredetibb állapotában helyreállítani a házat kívülről és belülről egyaránt.

„Az épület arányai, tömege alapján valószínűsíthető, hogy a Gül Baba u. 7. sz. alatti utcafronti épület valamikor a XVII. század végén, rögtön a török kiűzése után épülhetett. Az épület tömege leginkább a Gyöngyösön ma is látható török kori magyar udvarházakra emlékeztet. Az egyemeletes épület alsó szintje tömött fal, kő és vályog vegyesen, az emelet vályogtégla. A födém (mindkét szinten) félbevágott, szorosan egymás mellé helyezett és csappal rögzített gerendákból áll. A földszint aljzata hajópadló, az emelet mai állapotában parkettás. A földszint három szinteltolással követi a domboldal emelkedését.” – áll a már idézett szakértői anyagban.

A tulajdonostól azt is megtudjuk, hogy az épület egykoron gazdasági célokat is szolgálhatott,  több nemzedék élhetett benne egyszerre, és külön szint adott otthont a férfiaknak és a nőknek.

A helyreállítás még nem fejeződött be, de a gerendás belső terekben már így is kényelmes lakást alakítottak ki.

Tóth Ildikó


Lánszki Regő, az önkormányzat Kerületfejlesztési, Környezetvédelmi és Településüzemeltetési Bizottságának elnöke elfogadva a ház tulajdonosának, Letenyei Lászlónak a meghívását, ellátogatott a Gül Baba utca legrégibb házába