Akciós árukra is vonatkozik a jótállás

A jótállás keretében minden kereskedőnek vállalnia kell a felelősséget a rossz termékért, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Polgári Törvénykönyv a vevőnek négyféle igényérvényesítésre nyújt lehetőséget hibás teljesítés esetén: javítás, csere, árleszállítás, vagy a vételár-visszatérítés.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) felhívja a figyelmet, hogy a karácsonykor jellemző vásároknál óvatosabban kell eljárni. Nem feltétlenül az áru minősége lehet gond, inkább egy esetleges jótállási érvényesítés okozhat fejfájást, hiszen a vásári szezon végén a kereskedőt sok esetben csak a számlán feltüntetett elérhetőség alapján lehet megtalálni.

— Karácsonyi vásárokban érdemes előre érdeklődni, hogy hol lehet esetleg reklamálni, mert elképzelhető, hogy az üzlet székhelye Budapesttől több száz kilométerre van, ami megnehezíti az érdekérvényesítést — tájékoztatta lapunkat Kispál Edit, a FEOSZ szóvivője. — Jobb, ha a kereskedőnek közelünkben is van boltja, ahová vissza lehet vinni a hibás terméket. Ilyen esetekre a jogszabály nem rendezi az ügymenetet, ezért érdemes először telefonon, vagy levélben érdeklődni, a terméket pedig személyesen és postai úton is vissza lehet juttatni az eladóhoz.

A hibás teljesítésből adódó kár megtérítését (útiköltség, postaköltség) is kérheti a fogyasztó, de jó tudni, hogy a vevőt együttműködési, mindkét felet pedig kárenyhítési kötelezettség terheli, tehát jobb nem a legdrágább taxival utazni az ország másik végébe, ha lehet vasúton is, mert azt nem kötelező megtéríteni. 

A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) arra is felhívja a figyelmet, hogy — noha ezt sok kereskedő nem szereti magára vonatkoztatni — az akciós portékára is érvényes a jótállás. Gyakran hangzik el az a mondat reklamációkor, hogy „akciós árut nem cserélünk”. Amennyiben a kereskedő azért adott kedvezményt a termékre, mert az áru nem volt teljes értékű, és a hibára felhívta a vevő figyelmét, akkor valóban nem jár kompenzáció. De ha más hiba miatt viszik vissza a leértékelt terméket, három munkanapon belül a vásárlás helyén érvényesíthető a csere, és nem ajánlható fel a javítás sem.

Általánosnak tűnik, de sokszor elmarad, hogy a termék hibájára vonatkozó fogyasztói reklamációkor nem készül jegyzőkönyv, ami később nehézzé teheti az érdekérvényesítést.
Vásárláskor ugyanakkor nem csak a hibás áru adhat okot a bosszúságra. Egy rosszul megválasztott szín, méret vagy fazon miatt is gyakran keresik fel a boltokat az ünnepek után. Ilyenkor a kereskedő hozzáállásán múlik a termék cseréje.

A FOE javaslata alapján még vásárlás előtt érdemes rákérdezni, hogy akkor is vállal¬ják­e a termék cseréjét, ha színe, mérete nem lesz megfelelő, mert jogszabály nem írja elő ezekre az esetekre a cserekötelezettséget, vagy a levásárolás lehetőségét. A fogyasztóvédők azt javasolják a boltosoknak, hogy a félreértések elkerülése érdekében egy pecséttel megerősítve írják rá a blokk hátára, hogy meddig cserélik be a nem tetsző, az ünnepi fenyő alól a boltba száműzött terméket.

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG, Fővárosi, illetve Pest Megyei Felügyelőség: 1052 Városház u. 7., postacím: 1364 Budapest, Pf. 144., telefon: 328-0185; e-mail: fogyved_kmf_budapest@nfh.hu.

FOGYASZTÓVÉDELMI TANÁCSOK: díjmentes fogyasztóvédelmi tanácsadást tartanak minden páros csütörtökön 14–16 óráig az Ügyfélszolgálati központban (1024 Margit körút 47–49.).