„Egy kicsit mindig is magyarnak éreztem magam”

Házasságukból egy fiú, Sándor és egy lány, Izabella született. Az együtt töltött negyven év alatt sokat utaztak a világban, éltek Olaszországban, Zwack Péter nagykövetsége idején Amerikában, 1987-ben még a rendszerváltás előtt tértek vissza Magyarországra, Budapestre, ahol a II. kerületbe költöztek.

– A II. kerületet azért választottuk lakhelyül, mert nagyon szép környék. Minden megvan itt: iskolák, üzletek, még színház is van, de ha akarunk, pár perc alatt a természetben lehetünk, mintha csak vidéken lennénk. Több kutyánk is van, velük nagyokat szoktam sétálni az erdőben. Szeretem ezt a környéket.

Miért vette fel a magyar állampolgárságot?

Egy kicsit mindig is magyarnak éreztem magam, hiszen magyar volt a férjem, itt éltünk, a gyerekeim magyar és angol állampolgárok. Régóta terveztem ezt a lépést. Amikor Péter meghalt, úgy éreztem, nem halogathatom tovább: az iránta való szeretetből, az ő emlékéért vettem fel az állampolgárságot.

Ön volt az egyetlen, aki az eskütétel alkalmából kitűzte a kokárdát.

A magyarok március 15-én, a nemzeti ünnepen viselik a kokárdát. Nekem ez a nap volt a nemzeti ünnep. Csak Péter hiányzott erről a csodálatos napról, ezért az ünnepség után a családdal kimentünk a temetőbe, és a férjem sírjára tettük azt a gyönyörű csokrot, amit Láng Zsolt polgármester úrtól kaptam az eskütételkor. Péter nagyon büszke lett volna rám. Sose kérte, hogy vegyem fel az állampolgárságot, de biztosan nagyon örülne, ha itt lehetett volna velünk, és hallotta volna, amint magyarul mondom az állampolgársági esküt.

 

Fontos volt a férje számára, hogy magyarnak született?

Sokat élt külföldön, de száz százalékig magyar volt. Ahogy a körülmények lehetővé tették, azonnal hazajött. Talán ő volt az első a régi nagypolgári családok tagjai közül, aki már a rendszerváltás előtt visszajött. 1989-ben vegyes vállalatot alapított a Budapesti Likőripari Vállalattal közösen, Zwack Unicum Budapest Kft. néven, majd a privatizáláskor társával, Emil Underberggel (a Peter Zwack &Consorten AG. keretében) visszavásárolta az államtól jogos családi tulajdonát. Ezzel megvalósulhatott az álma. Így hozta létre a Zwack Unicum Részvénytársaságot, amelyben az igazgatóság elnöke lett.

Az egész család a gyárban dolgozik?

Ez egy igazi családi cég, fontosnak tartom, hogy jelen legyünk a gyárban. A férjem 85 éves koráig mindennap bejött, és nyitva hagyta az ajtaját, jelezve, hogy a munkatársai bármikor fordulhatnak hozzá. 2008-ban adta át a stafétabotot Sándornak, azóta a fiam a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának elnöke, a lányom pedig igazgatósági tag. Én több mindennel foglalkozom: például az Unicum összetételét adó gyógynövények keverésével, ami egy nagyon bizalmas dolog, mert máig titkos a recept. Aktívan részt veszek a vállalat nemzetközi pr-kommunikációjában és a Zwack-múzeum folyamatos bővítésében, ügyeinek intézésében is.

 

Az üzleti ügyek mellett könyvei is jelentek meg.

Magyarországon 1999-ben angolul jelent meg a Butcher, Baker, Candlestickmaker (Hentes, pék és gyertyaöntő) című könyvem, amelyben megpróbáltam összegyűjteni Budapest rejtett kincseit elsősorban külföldieknek: hogy mit hol érdemes keresni, kóstolni. Az IfyouwearGaloshes, youare an émigré (Ha kalucsnit viselsz, emigráns vagy) című könyvet a férjemről, Péterről írtam. Ő mindig hangoztatta, hogy nem emigráns, mire én azt mondtam: ha kalucsnit viselsz, emigráns vagy, mert ilyet Olaszországban vagy az USA-ban senki se hord, ez egy jellegzetesen közép-európai találmány. Nem rólam szól, de sok tapasztalatomat megfogalmaztam a The DiplomaticCorpse című regényben (ami magyarul is megjelent), amely a diplomatafeleségek életét mutatja be. A legutolsó könyvem pedig egy átfogó fotóalbum – Péter imádta a fényképeket, az irodájának falait is több mint száz családi fotó díszítette –, amit 80. születésnapja alkalmából állítottunk össze Pető Hunorral. Ez a kötet 2009-ben jelent meg az Ab Ovo Kiadónál. 
Péter Zsuzsanna

Beszélgetésünk közben Anne asszony lekísért bennünket a már említett múzeumba, ahol a híres ital és a Zwack család hat generáción átívelő történetét követhetjük nyomon a korabeli tárgyakon, egyedi fotókon, hang- és videófelvételeken keresztül. A gömbölyű üvegek mellett olyan érdekességeket is láthatunk a vitrinekben, mint Ady Endre Zwack Micihez, Zwack Péter nagynénjéhez írt verseit, amelyekben Mylittának nevezte a fiatal hölgyet – vagy megnézhetjük azt a svéd útlevelet, amelyet a II. világháború idején Wallenberg állíttatott ki Zwack Péter számára. Itt található továbbá Európa egyik legnagyobb, több mint 17 000 darabot számláló egyedi minipalack-gyűjteménye. 

A Duna partján, a Soroksári út 26. szám alatti épület – amelyben a múzeum is található – már több mint 120 éve, 1890 óta ad otthont a családi vállalatnak. A Dandár utca felől megközelíthető múzeum hétfőtől péntekig, 10–17 óráig tart nyitva. Bővebb információ: www.zwack.hu

„Dasistein Unikum!”

A Zwack család már több mint kétszázhúsz éve, 1790 óta elkötelezett továbbörökítője a gyógynövényekből készült, sötétbarna színű, keserédes italnak, amely az Unicum nevet kapta. A máig titkos recept alapján előállított gyógynövénylikőr feltalálója II. József Habsburg császár udvari orvosa, dr. Zwack. „Dasistein Unikum!” – kiáltott fel a császár, amikor először ízlelte meg, és ezzel egy csapásra az ország majdani legnépszerűbb italának névadója lett. Ha a több mint negyven gyógynövényi összetevőből akár csak egyet is elvennénk, a nedű rögtön elveszítené varázsát.

(forrás: www.zwack.hu)