Német Nemzetiségi Napok

A több évszázados sváb hagyományokat felelevenítve július első hétvégéjén a II. Kerületi Német Önkormányzat, a Német Ház Alapítvány és a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány kétnapos ünnepséget tartott a Német Nemzetiségi Napok keretében a sváb ősök betelepülésének és az ófalui templom megszentelésének évfordulóján. 

A programsorozat a Klebelsberg Kul­túr­kú­riá­ban kezdődött július 4-én a német nemzetiségi kórus- és tánccsoportok találkozójával. A hagyományőrzők tánccal és német dalokkal varázsolták el a közönséget. Színpadra lépett a Pesthidegkúti Német Dalkör, az Ürömi Heimat Singkreis, a Nagykovácsi Német Nemzetiségi Tánccsoport, a Solymári Hagyományőrző Asszonykórus, a Diósdi Sváb Tánccsoport, a Csolnoki Wagenhoffer Kórus, a programot pedig a Pesthidegkúti Altdorf Tánccsoport előadása zárta.

A műsort Dézsiné Überhardt Katalin, a Pesthidegkúti Német Dalkör tagja vezette, a rendezvényt pedig Küller András, a Német Ház Alapítvány elnöke nyitotta meg.

– Köszönet és hála őseinknek, hogy olyan nagyszerű értékeket hagytak ránk, amelyekre büszkék lehetünk: a környezetünkre, épített örökségünkre és kultúránkra – emelte ki. Saját gyerekkori emlékein keresztül elevenítette fel a régi búcsúk pillanatait, de mint Küller András mondta, hálás szívvel kell gondolni azokra is, akik lehetővé tették, hogy ma is együtt ünnepelhetünk.

Szabó Gyula alpolgármester Őrsi Gergely polgármester közösség iránti elkötelezettségét felidézve ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, idén ünnepeljük a svábok letelepedésének 315. évfordulóját. Mint emlékeztetett, az ének, a zene és a tánc nem csupán szórakozás, hanem a nemzetiségi tudat és identitás megőrzésének legfontosabb bástyái.

– Amikor a mai fellépők színpadra lépnek, a múltjuk egy-egy darabkáját keltik életre, büszkén emlékezve gyökereikre, ugyanakkor a magyar–német kettős identitás ma nem kizárja, hanem erősíti egymást – tette hozzá az alpolgármester.

A rendezvényen a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat képviseletében részt vett Matula Mariann önkormányzati képviselő, Szlovákné Eschenbach Györgyi, a II. Kerületi Német Önkormányzat alelnöke és Berger Antal, a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány elnöke is.

A július 5-én tartott megemlékezésen Kálmán István, a Városrészi Önkormányzat elöljárója köszöntötte az egybegyűlteket és idézte fel a svábok 1711-es betelepülését, majd azokat a történelmi igazságtalanságokat, amelyek következtében emberek – a II. világháborút követően a hidegkúti svábok – lakhelyük elhagyására kényszerültek. „Legyünk bár magyarok, németek vagy svábok, mi itt, Pesthidegkúton egy közösség vagyunk” – zárta beszédét az elöljáró.

Küller András, a Német Ház Alapítvány vezetője a messzi múltba kalauzolta vissza hallgatóságát. Mint elmondta, már a 13. században is állt itt templom, amit azonban a településsel együtt a tatárjárás, illetve később a törökdúlás elpusztított. A terület Kurtz Jánosnak, a Budai Kincstár adminisztrátorának tulajdonába került, aki 1702-ben kezdett a templom helyreállításába (ezt rossz idő esetén használták, jó időben pedig a gercsei templomot).

A templom restaurálásához, építéséhez főleg a Fekete-erdő vidékéről érkeztek kétkezi munkások. Az első tíz család 1711. július 5-én írta alá a letelepedési egyezményt. Az alapítvány vezetője arról is megemlékezett, hogy 1736 óta működik önálló plébánia Hidegkúton. A templom mostani formáját 1752-ben nyerte el, és abban az évben, július 2-án szentelték fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére.

A beszédeket követően a Sarlós Boldogasszony-templom mellett emelt betelepülési emlékműnél koszorút helyezett el a II. Kerületi Önkormányzat, illetve a Városrészi Önkormányzat nevében Kálmán István és Matula Mariann, a II. Kerületi Német Önkormányzat nevében Mezei Mária és Szlovák Gyuláné, a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány nevében Berger Antal és Czemmel László, a Német Ház Alapítvány nevében pedig Küller András és Helter Ferenc. Az ünnepi műsorban közreműködött a Pesthidegkúti Német Dalkör és Sill Gábor harmonikán.     

PZS–SZEG