Világsztárok: Puskás és Rubik

Puskás Ferenc a magyar Aranycsapat kapitányaként, majd a Real Madrid legendás futballistájaként örökre beírta a nevét minden idők leghíresebb magyar emberei közé.

Alea iacta est – szól a híres mondás, amely akkor hangzott el, amikor Julius Caesar Krisztus előtt 49-ben seregeivel átlépte a Rubicont. A kocka el van vetve. Az egész világon... Rubik Ernő a kockájával lett világhírű. Nincs olyan hely a földgolyón, ahol ne játszottak volna a bűvös kockával, számos mozifilmben, sorozatban is feltűnik. A londoni Baron Knights együttes slágerlista-vezető dalában, a Mr. Rubikban pedig már 1981-ben megénekelte a magyar feltalálót.

Rubikot azért is érezzük közel magunkhoz, mert budai polgárként is kötődik kerületünkhöz. 2000-ben épült fel egy hatalmas, ötezer négyzetméteres pasaréti telken maga tervezte luxusvillája. A mester 19 évig élt itt, majd eladta az ingatlant, de az új tulajdonos is meghagyta a ház átriumában a kockaszobrot.

A zseniális feltalálót közelebbről is megismerhettem, jó négy évtizeddel ezelőtt egy nagyobb interjút készítettem vele a Népsport hasábjain. Miért éppen egy sportújságban faggattam Rubik Ernőt? Mert úgy éreztem, a Rubik-kocka kirakása valahol sportteljesítmény is.

Az alábbiakban álljon itt az akkori beszélgetésből néhány érdekesség: 

– A bűvöskocka-világbajnokságot sportteljesítménynek tartja? 

– Természetesen. Ügyességi és elmesportnak. Sokan nem is sejtik, hogy a legjobb kockaforgatók naponta több órát gyakorolnak. Rendkívül gyors, dinamikus sportnak tartom, ahol 20-30 másodpercen belül eldől, hogy ki a legügyesebb, és ki tud a leggyorsabban koncentrálni, kinek a legjobb az idegállapota. Akárcsak a vívásnál, itt is a gyors helyzetfelismerő képesség szükséges a sikerhez.

– Mihez tudná viszonyítani a bűvöskocka-világbajnokság értékét? 

– Nehéz az összehasonlítás. A szurkolók többsége többre tartja a labdarúgó-világbajnoki címet a vízilabda-világbajnoki címnél. Szerintem, aki valamiben a legjobb, az minden elismerést és dicséretet megérdemel, függetlenül attól, hogy mit csinál. A bűvöskocka-világbajnokság döntő mezőnyében szereplő versenyzők több ezer jelentkező közül kerültek kiválogatásra. A bűvös kocka titkát sokan megfejtették, de hiába okos valaki, ha a keze nem mozog olyan gyorsan, mint az agya.

A szerencse forgandó, akár a kocka – tette hozzá búcsúzásként Rubik. S amilyen szerencsém volt, Puskás Öcsivel is találkozhattam, egy bulvárlapba készíthettem vele a kilencvenes évek közepén egy kétkolumnás interjút. Az ő személye már történelem, hiszen majdnem 18 éve nincsen köztünk.

Puskás Ferenc tősgyökeres kispesti volt, de vajon volt-e kötődése kerületünkhöz? Az első nyom a háromszoros Kossuth-díjas Keleti Márton rendezte Csodacsatár című film, amelyet 1956-ban a világhírű balösszekötő főszereplésével forgattak a Pasaréten és Zuglóban működő Hunnia filmstúdióban. Aztán Puskás a forradalom után külföldre távozott, így a film cenzúrázott változatában – az egyik városrészünk nevét viselő – Hidegkuti Nándorra cserélték.

A legendás Puskás aztán élete végén került közvetlen közelségbe a II. kerülettel. Utolsó éveit az Alzheimer-kórral küzdve a Kútvölgyi kórházban élte. A szomszéd kerületben ugyan, de ablakából minden nap a mi kerületünkre nézve…

S végül, a számmisztika jegyében maradva 956-nál és Puskásnál, feltehetjük a találós kérdést: mi köti össze igazán Puskást és a második kerületet? Hát a 956-os éjszakai busz, amelynek nem kevesebb, mint 30, kerületünkben lévő megállójában, a Széll Kálmán tértől a Solymári elágazásig olvashatjuk a menetrendi táblán a Puskás Ferenc Stadion megálló elnevezést, az örökkévalóság apró mementóiként.

Személyes élmények is fűznek Puskás Ferenchez. 1999-ben, a Csevegéseim című interjúkötetemhez ültünk le az akkor 72 éves Puskás Ferenccel egy hosszabb beszélgetésre. Megkérdeztem tőle, hogy a labdarúgáson kívül melyik sportágban lehetett volna világsztár.

– Más sportot sohasem űztem – válaszolta.

– Mikor érezte először, hogy világhírű ember lehet?

– Sohasem éreztem, nem volt ilyen célom. Remek társaim voltak, nélkülük nem sokra mentem volna.

– Ki az, akire még Puskás Öcsi is felnéz?

– Azok az emberek, akik nálam intelligensebbek, akik többet tudnak, akiktől tanulni lehet.

– Milyen okos szeretne lenni?

– Mint amilyen nem vagyok. Ha egy atomtudós, egy orvosprofesszor és egy filozófus agyát valaki összegyúrná nekem...

Kemény György

 

Puskás Ferenc (1927–2006) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok.
Az Aranycsapat csapatkapitánya, közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho néven becézték.
A FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel. 2016-ban a goal.com internetes szakportál „Legendák világbajnoksága” elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották. 85-szörös magyar és négyszeres spanyol válogatott; háromszoros BEK-győztes, a BEK gólkirálya két alkalommal, Európa legjobb góllövője (1948), Európa-kupa-gólkirály tíz góllal (1948–1953-as Európa-kupa); az egyetlen játékos, aki négy gólt szerzett egy BEK-döntőn (1960), 84 gólt szerzett a magyar válogatottban, ezzel egészen 2019-ig minden idők legeredményesebb európai válogatott játékosa volt, a XX. század legjobb góllövője. Az egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki (1954), olimpiai (1952), Európa-bajnoki (Európa-kupa, 1953), Bajnokcsapatok Európa-kupája (1960) és Interkontinentális kupadöntőben (1960) is.
Puskást tekintik minden idők legjobb magyar labdarúgójának.
Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns rúgótechnika jellemezte.

 

 

Rubik Ernő idén júliusban ünnepli nyolcvanéves születésnapját.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas játéktervező, szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, feltaláló, egyetemi tanár ötven éve készítette el a róla elnevezett játékot.
A Rubik-kockából azóta 500 milliót adtak el, a zseniális játék példátlan sikereket ért el az egész világon. A kockát eleinte nem is játéknak szánta, hanem demonstrációs eszköznek egyetemi tanítványai számára. 1974-ben megalkotta, majd szabadalmaztatta, 1980-ban a bűvös kocka nevet Rubik-kockára változtatta. Rubik Ernő munkásságát végig Magyarországról irányította, ma is Budapesten és Spanyolországban él felváltva.
Híres pasaréti villáját 2000-ben tervezte és építette, ami 19 évig volt az otthona. Rubik Ernő a kockával elért sikereivel párhuzamosan 1983-ban megalapította a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és további játékokat tervezett. Ismertebb játékai lettek még a kígyó, a bűvös négyzetek, a bűvös dominó, a sudokube és a Rubik-óra is, valamint a 2009-ben, Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb.
Később, már a Magyar Mérnöki Akadémia elnökeként létrehozta a Nemzetközi Rubik Alapítványt, hogy támogassa a különösen tehetséges fiatal mérnököket és ipari tervezőket.