|
Kedves Szomszéd
     
Az a bizonyos léc...2024. július 31.
Július 26-án Párizsban elkezdődött a XXXIII. nyári olimpia. Ez alkalomból az 1936-os berlini olimpia egyik hőséről, kerületünk szülöttéről lesz szó, aki az első magyar női olimpiai bajnok volt az atlétika szakágban.  Egy magasugró hölgyről emlékezünk meg, nevezetesen Csák Ibolyáról, aki fantasztikus eredménnyel nyerte meg ezt a versenyszámot. Ámulj és bámulj: 162 centiméteren volt a léc... Nem sajtóhiba! Ennyit fejlődött azóta ez a sportág is. Ma egy női magasugró olimpiai aranyérmet csak két méter feletti eredménnyel lehetne megnyerni. A 37 éves világcsúcsot éppen idén július elején döntötték meg: Jaroszlava Mahucsih 2,10 métert ugrott. Fantasztikus! De lehet, több évtized múlva már ezt a számot is mosolyogva fogadják. Ám minden eredményt a maga korához képest kell értékelni: Csák Ibolya 162 centis országos rekordja egy centiméterre volt az Európa-csúcstól, és majd’ két és fél évtized múltán sikerült csak megdönteni. Ugorjunk vissza 109 évet az akkor még önálló községbe, Pesthidegkútra. Csák Ibolya itt nőtt fel, és itt kezdett el versenyezni. Éppen száz éve, 1924-ben alakult meg a Hidegkúti Sport Club, akkor kilencéves hősnőnk ezen egyesület keretében kezdte meg magasra ívelő karrierjét. Újságíróként nem hagyhattam ki az alkalmat, hogy sportsikerei kulisszatitkairól kérdezzem. A nyolcvanas évek közepén az akkori Éva magazin évkönyvében jelent meg beszélgetésünk. „Ugrándozásomat nyolcéves koromban kezdtem, amikor a hidegkúti teniszpályán a hálót ugrottam sokszor át. Tizennyolc évesen jelentkeztem magasugrónak. Kétéves versenyzés után kerültem ki a berlini olimpiára, ahol a döntőben hármas holtverseny után a negyedik ugrásommal nyertem” – emlékezett vissza. A berlini olimpia különösen sikeres volt a magyarok számára: Németország és az Egyesült Államok mögött harmadikok lettünk az éremtáblázaton.
Hősnőnket soha nem győzte le senki. Azaz... „egy német nő hat centivel megdöntötte a csúcsomat. Feltűnő volt ennek a fiús mozgású lánynak a megjelenése. Később kiderült róla, hogy férfi. Az eredményeit törölték.” Így lett Csák Ibolya 1938-ban Bécsben Európa-bajnok. Itt érte el a már említett rekordját, ami 1962-ig volt érvényben Magyarországon. Aztán pár év múlva hirtelen egyre magasabbra került a léc... „Mi lehetett az oka, hogy a korábbi magasugró eredmények egyszerre csak 30-40 centivel javultak?” – kérdeztem. „Az 1968-as olimpián megjelent egy Dick Fosbury nevű amerikai ugró, aki különös, addig soha nem látott stílusával legyőzhetetlen lett. Ma már Fosbury-stílusban ugrik minden magasugró” – válaszolta Csák Ibolya. A sportolónő rövid sportpályafutását 1939-ben zárta, hétszeres magasugró és kétszeres távolugró magyar bajnok. Nyugdíjazásáig a pénzjegynyomdában dolgozott irodistaként. A pesthidegkúti lány végig budai polgár maradt, de 1962-től már a szomszéd kerületben, a Böszörményi úton lakott egészen 2005-ben, 90 éves korában bekövetkezett haláláig. Kemény György
|
|