Nők... nők... nők...

Talán kevesen tudják, hogy a Baár–Madas gimnázium falán egy országosan egyedülálló, kifejezetten nőnaphoz illő sgraffitó található, amelynek címe „A nő a magyar történelemben”. Az udvar sportpályái felett – ha belesünk – az épület falán, a tető alatt Márton Ferenc jellegzetes népies, szecessziós alakjait láthatjuk: Attila feleségét, Rékát; a cselédlányt, aki Gellért püspök füle hallatára gyönyörűen énekelt; parasztlányokat, nőket édesanyaként és háborús ápolónőként, illetve tanítóként. Nem véletlenül készült ide ez a kép, hiszen az iskola leánygimnáziumnak épült, és a II. világháborúig akként is működött. Ide járt például Szenes Hanna vagy Nemes Nagy Ágnes is.

A budai hegyek nemcsak az egyszerű polgárok, hanem néhány nevezetes hölgy számára is kedvelt kirándulóhelyet jelentettek. Kiemelkedik közülük Erzsébet királyné, aki különösen rajongott ezért a tájért, a hegycsúcsokról feltáruló kilátást Európa legkiválóbb helyeihez hasonlította, sőt néhány hónapig itt is lakott a Kochmeister-villában a Budakeszi úton. Az ő emlékét többféleképpen őrzi a kerület. Két városrészünk viseli nevét: a Pesthidegkúti-medencében Erzsébettelek és Erzsébetliget, illetve több olyan nevezetes fánk van, amelyet a királyné halálakor, emlékére ültettek el, és azóta is itt nő.

Szilágyi Erzsébet

Bár kerületünk sem bővelkedik a női utcanevekben – egész Budapesten a közterületek elnevezésének mindössze 11 százaléka női név –, azért van köztük olyan, amely már majdnem száz éve rajta van Buda térképén. Remetekertvárosban 1930 óta van Szilágyi Erzsébet utca. A kerület határán futó fasor pedig 1941-től viselte Mátyás anyjának nevét a Rhédey és a Lotz Károly utca közötti szakaszon, és 1962-től hívják a mai teljes hosszában így. A névadó 1459-től 1484-ig lakott itt. Az elmúlt években több közterületünk kapott olyan elnevezést, amely valamely, kerületünkhöz kötődő női példaképnek állít emléket.

 

Jane Goodall

  

Kirándulás közben is találkozhatunk női névvel: a Kővári út és az Arad utca sarkáról induló tanösvényt a tavaly elhunyt Jane Goodallról nevezték el. A szabadon látogatható, mintegy 800 méter hosszú útvonal tábláin nemcsak a környék természeti értékeiről olvashatunk, hanem a világhírű kutatónőről is, aki többször járt személyesen a II. kerületben.

 

 

Aranka néni

Nem csak királynék és arisztokraták emléke van jelen a II. kerületben. A Pasaréti tér bájos Kolodko-szobra jeleníti meg Aranka nénit (és Béla bácsit) – a januári nagy hidegben sapkát és sálat kaptak a kis figurák.

 

Szabó Magdának köszönhetően legendás alakká vált Emerenc, azaz Szőke Julianna háztartási alkalmazott, aki a Júlia utca 7.-ben lakott. És a kerület egyik leghangulatosabb vendéglője egy remek szakácsnő – és szeretett nagymama – nevét őrzi: ő volt Náncsi néni.

 

Női figurák a kerület számos köztéri képzőművészeti alkotásán megjelennek. A szobrok többsége stilizált nőalak, amely valamilyen eszmét vagy csak magát a szépséget jeleníti meg, de van néhány névvel is azonosítható alkotás is (például Szenes Hanna szobra a Széna téren). Érdekes és finom alkotások a női szenteket ábrázoló homlokzati díszek, szobrok is, ezekből különösen Pasaréten és Törökvészen pillanthatunk meg többet séta közben.

 

Természetesen számos kiváló női művészi és tudományos életpályára rácsodálkozhatunk a házfalak emléktábláin, és útburkolatba illesztett botlatókövek is őrzik egykori szomszédasszonyaink emlékét kerületszerte.