Kis ország hatalmas borospincékkel

A moldovai nagykövetség kerületünkben található, Alexandru Codreanu nagykövettel Budapestről, hazájáról és a moldáv-magyar kapcsolatokról beszélgettünk.

– Több mint másfél éve, 2010 szeptemberében vettem át nagyköveti megbízatásomat. Kinevezésem előtt a diplomáciai kapcsolatokon keresztül ismertem magyarokat, illetve a kisinyovi (Chisinău) magyar nagykövetség munkatársaival is volt lehetőségem megismerkedni.

Járt Magyarországon kinevezése előtt is?

Csak átutazóban, de természetesen sokat hallottam Budapest szépségéről. Amikor ideérkeztem, azt tapasztaltam, hogy Budapest élőben még sokkal szebb, mint a képeken. A nagyköveti munkám is nagyon érdekesnek bizonyul, és összességében elmondhatom, hogy nagyon kellemes ebben a gyönyörű országban élni. 

Vannak Budapesten kedvenc részei?

Nyáron nagyon szeretek barátaimmal vagy a családommal a Duna mentén vagy a Margitszigeten sétálni, a Gellért-hegyről pedig gyönyörű a kilátás. Néha talán kicsit esős az időjárás az én ízlésemnek. De a csodálatos magyar borok és fürdők könnyen feledtetik ezt… A feleségemmel élek itt, a fiam külföldön tanul, de időről időre ő is meglátogat bennünket.

Mik a benyomásai a II. kerületről, ahol a nagykövetség épülete és az otthona is található?

Számomra ez a legkedvesebb kerület Budapesten, nagyon nyugodt, zöld. Különleges építészeti stílusa van, gyönyörű a fekvése és a kilátás is. Nem véletlen, hogy a legtöbb ország nagykövetsége és a nagyköveti rezidenciák is majdnem mind itt találhatóak.

 

Ez az első alkalom, hogy nagykövetnek nevezték ki?

Az elmúlt két évtizedben éltem Strasbourgban is, ahol az Európa Tanácsnál diplomáciai küldetésben vettem részt, illetve dolgoztam Közép-Ázsiában is, Tádzsikisztánban, de nagykövetként ez az első megbízatásom.

Hogyan telik egy napja nagykövetként?

Hagy említsek egy példát, milyen jellegű tevékenységet folytat nagykövetségünk, időről időre: 2012. februárjában Martonyi János külügyminiszter látogatást tett Moldovába, áprilisban pedig a moldovai miniszterhelyettes látogatott Magyarországra. Ehhez kapcsolódóan szerveztünk egy fórumot, amelynek az európai integráció volt a témája. Moldova célja, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzon, amely egy igen hosszú és intenzív tárgyalási folyamat az Unióval, barátaink segítsége, így Magyarországé is, nagyon fontos a számunkra, különböző tárgyalások, egyeztetések zajlanak közöttünk a témában. A látogatáshoz kapcsolódva egy kiállítást is rendeztünk különleges moldovai érmékből és bélyegekből, amely hazánk kulturális és természeti örökségéről adott képet. Egyben a két ország diplomáciai kapcsolatainak 20. évfordulóját is megünnepeltük.

 

Milyen kapcsolat van a két ország között?

A politikai kapcsolatok nagyon jók. A kereskedelmi kapcsolatok az utóbbi években erősödtek, de reméljük, hogy még további lehetőségek is nyílnak a magyar és moldovai vállalatok közötti együttműködésre. A kulturális kapcsolatokra is vannak szép példák: a fővárosban, Kisinyovban többször felléptek már magyar zenészek, művészek, de moldáv festők, zenészek is ellátogatnak Magyarországra különböző kiállításokra, fesztiválokra. Az A38 hajón és a Sziget Fesztiválon többször szerepelt a moldovai etnorock zenekar, a Zdob si Zdub, ők képviselték országunkat az Eurovíziós Dalfesztiválon is, sőt idén februárban az európai koncertturnéjukat is éppen egy budapesti koncerttel kezdték, mert itt mindig nagyon meleg fogadtatásban volt részük. 

Szeretnénk, ha több ilyen jellegű kulturális esemény, csere alakulna ki a két ország között. Reméljük, hogy a II. kerületben is lesz lehetőség egy-egy moldáv művész kiállítására.

 

Mesélne néhány szót Moldováról?

A Moldovai Köztársaság 1991-ben lett független, azóta a többi kelet-európai államhoz hasonlóan az európai uniós integráción dolgozunk, amely nem egyszerű folyamat, de remélhetőleg néhány éven belül megtörténik. Moldova Románia és Ukrajna között fekszik, nagyjából 33 ezer km²-en 4,4 millió ember él. Kevesebb, mint 1000 kilométerre van Budapesttől, sajnos, nemrég ugyan törölték a közvetlen repülőjáratot, de reméljük, hogy a járat visszaállítása magyar partnereinkkel újra lehetséges lesz. Országunk fővárosa Kisinyov, kellemes zöld város, nem olyan nagy persze, mint Budapest, 800 ezer lakosa van. A mezőgazdaság fontos részét képezi gazdasági tevékenységünknek, de például egyre inkább jelentős szerepet játszanak az információs és kommunikációs technológiák és az energia-szektor is. A gazdasági válság a mi országunkat is elérte, a 2009 elég nehéz év volt Moldova számára is, de 2010-ben már 7%-os GDP-növekedést értünk el, a következő évben 2011-ben pedig 6,4 %-ost. Ez nemcsak a növekvő exportunknak, hanem az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésének is köszönhető. Idénre is növekedést várunk, 3-4%-os gazdasági emelkedést jósolnak. Moldova leginkább a borairól híres. A moldovaiak büszkék boraikra, jelentős az exportunk is nemcsak a keleti piacok felé, hanem néhány Európai Uniós ország felé is. Magyarországra kevesebb moldovai bor kerül, hiszen az önök hazája is nagyon erős ezen a téren. Összeköt bennünket Magyarországgal a Duna is. Van egy modern kikötőnk, amely a Dunára épült, ez az egyik legkomolyabb gazdasági fejlesztés hazánk függetlenné válása óta. 

 

Hogyan jellemezné a moldovai embereket?

Keményen dolgoznak, de szeretnek mulatni, ünnepelni családi és nemzeti ünnepeken, énekelnek, táncolnak, és nagyon nyitottak, élénkek. Azt gondolom, a moldovaiaknak különös tehetsége van a tánchoz, zenéhez, ez kulturális örökségünk része. Mióta elnyertük a függetlenségünket, a moldovaiakban felébredt a kíváncsiság, hogyan élnek más nemzetek, ezért sokan mentek külföldre dolgozni vagy tanulni, és ez hatással van népünk mentalitására is. Az Európában szerzett tapasztalatok segítenek abban is, hogyan fejlesszük országunkat, amellett, hogy természetesen a helyi hagyományokat is megőrizzük.

Járnak magyar turisták Moldovában?

Nem túl sok, de szeretnénk őket vendégül látni, megmutatva nekik országunk értékeit, látványosságait, kulturális hagyományait. A kulturális rendezvények, természeti értékeink, vagy akár a falusi turizmus is vonzó lehet számukra. És természetesen a borturizmus nagyon érdekes lehet a látogatók számára. 

 

Mi lenne az a három látványosság, amelyet feltétlenül megmutatna egy külföldi barátjának, aki Moldovába látogat?

Elsőként fővárosunk, Kisinyov központi részét mutatnám meg, ahol legnagyobb uralkodónk, III. István szobra is áll, akit a kortársak is a „Nagy” melléknévvel illettek. Az ő uralma alatt volt Moldova fénykora, ha valakihez hasonlítani kellene, olyan ő, mint a magyaroknak Szent István. Van néhány csodálatos középkori kolostorunk is, amely nemcsak a turistáknak, hanem a moldovaiaknak is rendkívül érdekes, hiszen a szovjet fennhatóság alatt nem látogathatták azokat. Mostanra megnyitották és felújították őket, például a Căpriana monostor országos hírű. A harmadik látványosság, amelyet megmutatnék, talán a hagyományos borkultúránkhoz kötődne: egy hatalmas borospincét látogatnánk meg, Milestii Micben, amely 1,5 millió palackjával a Guinness-rekordok könyvében is szerepel: itt található a világ legnagyobb borgyűjteménye. Sőt, a világon a legnagyobb földalatti pince szintén Moldovában, Cricovában található. Ezek a híres pincék nincsenek messze a fővárostól, így a turisták könnyen ellátogathatnak ide is. Évtizedeken át az innen kibányászott köveket használták fel a főváros és környező városok építéséhez. Ezekben a hatalmas pincékben a borfajtákról elnevezett utcák vannak, kocsival is lehet ott közlekedni. Remélem, sok magyar, köztük számos II. kerületi is ellátogat majd idővel szép hazánkba.

LUDWIG DÓRA

**** 

Hidegkúti diákok látogatnak Moldovába és Macedóniába

A Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium a 2012/13-as tanévben ismét részt vehet az ACES (Academy of Central European Schools) által szervezett nemzetközi programban. Az iskola az idén egy moldáviai és egy macedóniai iskolával pályázott közösen, és 174 jelentkezőből került a 44 támogatott pályázó közé. Az iskola harmadik alkalommal nyerte meg a pályázatot, amely biztosítja számára a nemzetközi projektben való részvételt. Az együttműködés célja, hogy a közép-európai diákok találkozzanak egymással, megismerjenek más iskolákat, tapasztalatokat szerezzenek a régió más országaiban élő kortársaik életéről, tanulmányairól. Mivel a kapcsolattartás nyelve az angol, a projektben való részvétel kiváló nyelvgyakorlási lehetőség is.

A program keretében a diákok látogatást tesznek a partneriskoláknál: a Klebelsberg iskolából a következő tanévben is húsz diák utazhat majd egy hétre Moldovába, illetve Macedóniába. A tanulók Vissza a valósághoz címmel készítenek angol nyelvű filmet, színdarabot és videoblogot – ezekben a médiához való viszonyukat mutatják be.