A matematika szabadsága

Bevallom, pedagóguspárti vagyok – és nemcsak azért, mert szeretteim körében többen is űzték, űzik ezt a hivatást, hanem mert a vérbeli pedagógus nagy hatással van tanítványai érdeklődési körének, gondolkodásmódjának kialakulására, meghatározó szerepe lehet pályaválasztásukban. A diákok szerencséjére – és a körülmények dacára – sok ilyen tanáregyéniség oktat iskoláinkban, de olyan is akad, akit egy egész ország ismer, aki tudását és ismereteit tankönyvek, tévéműsorok és honlapok közvetítésével osztja meg minden tanulni vágyóval – mint dr. Gerőcs László.

Az eredetileg bölcsésznek készült matematikatanár, számos szak- és tankönyv szerzője, közel negyven évig volt az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának vezető tanára, öt évig vezette a Repeta-matek című televíziós műsort, és két éve indította el a korrepeta.hu oldalt.

A járvány miatt személyesen sajnos nem találkozhattunk, de a telefonbeszélgetésünk alatt is hallottam, ahogy csicseregnek a madarak máriaremetei otthonának kertjében.

– Huszonnégy éve költöztem családommal Máriaremetére, és nagyon megszerettük a környéket, az itteni nyugalmat, jó levegőt, a természet közelségét – kezdi a beszélgetést a tanár úr. – Mindenkinek kellene egy ilyen hely, a nyugalom szigete, ahol szellemileg és pszichikailag újra tudja tölteni önmagát, hiszen az oktatás, a pedagógiai munka nagy koncentrációt igényel. Mi, a feleségemmel nagy csavargók vagyunk, a gyerekeinket is erre neveltük. Feleségem szintén tanár, több mint húsz éven át tanított kémiát és biológiát az Ökumenikus általános iskolában, ahol nagyon jól érezte magát, mert sok kedves, értelmes és – ami a fő – motiválható gyermeket taníthatott.

A tanári pálya talán legnagyobb kihívása a diákok motiválása, és – ha csak magamból indulok ki – ez a matematikára fokozottan igaz.

Az érdeklődés felkeltése valóban a módszertan egyik kulcskérdése. Már nagyon régen javasoltam az egyetemen, hogy a tanárszakosoknak vezessék be a tudománytörténetet. Az iskolai tananyagban ugyan nem szerepelnek a matematika tudománytörténeti vonatkozásai, de érdemes arról is beszélni a gyerekeknek, hogy például Fibonacci az ő fantasztikus számsorozatát 1202-ben (!) publikálta, vagy hogy 2400 évvel ezelőtt egy zseniális görög tudós hogyan mérte meg a Föld kerületét, és még számtalan érdekes történetet, adalékot lehetne elmesélni, ami mind a motivációt segítené. Az is fontos lenne, hogy megmutassuk, mi mindenre jó a matematika, és ezt a hétköznapi élet gyakorlati példáival lehet leginkább illusztrálni.

Sokszor tapasztaltam, hogy a gimnáziumba érkező gyerekekben már eleve van egy félelem: ahogy meghallják, hogy „matek”, a gondolkodásuk máris görcsbe rándul, pedig a legfontosabb éppen a gondolkodás szabadsága lenne. Gyakran mondogatom, hogy nem matematikát, hanem diákokat tanítunk; a matematika csupán egy csodálatos eszköz, amin keresztül megmerítkezhetünk a gondolkodás szabadságában, és ezt próbáljuk átadni a tanulóknak is. A jó tanárnak le kell rombolnia a félelem falait, és arra biztatni diákjait, hogy nyugodtan lehet bármit gondolni, csak persze meg kell indokolni a miérteket és elfogadni az esetleges tévedéseket. Ha ez sikerül, akkor már – félig legalább – nyert ügye van a tanárnak.

És ez messze túlmutat a matematikatanításon.

Szabadon, tisztán és persze fegyelmezetten gondolkodni és véleményt alkotni – erre szakmától függetlenül mindenkinek szüksége van. Ha kinyitok egy újságot és elolvasom a híreket, kommenteket, azokat meg kell értenem, mérlegelnem, hogy igaz-e, amit írnak vagy esetleg manipulálni akarnak. Kritikai szűrőn keresztül kell értelmeznünk a világot, hogy ne tévedjünk el benne, és erre kell tanítanunk a gyerekeket is.

Erről – az iskolai tananyagban szintén szereplő – József Attila-vers jut eszembe: „Én egész népemet fogom, nem középiskolás fokon tanítani”. Ön is „egész népét” tanítja a korrepeta.hu oldalon.

Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy milyen jó lenne az online tér segítségével a gyerekek otthonába vinni olyan matematikai magyarázatokat, amelyek kiegészítik az iskolai tananyagot, illetve a valamilyen okból tartósan távol lévő gyerekeknek segítenének az otthoni tanulásban. Tervem megvalósítását a filmkészítésben is jártas Péter fiam segítette. Először a középszintű érettségire készülőket céloztuk meg és állítottunk össze számukra egy csomagot huszonegy darab ötven-hatvan perces videóból, amiben tematikusan feldolgoztuk az egész középiskolai tananyagot. Minden témához tartozik egy rövid elmélet, majd néhány könnyű, közepes és nehezebb feladat következik, amelyet nagyon részletesen, szinte szájbarágósan megoldunk. 2019 őszére lettünk készen, az év végén már hozzáférhetőek voltak a videók. Szerencsétlen egybeesés? Nem is tudom, minek nevezzem, hogy néhány hónapon belül a világjárvány miatt bezártak az iskolák, és a tanulás az online térbe szorult. A videócsomag így már a tavaly érettségizetteknek is segített a felkészülésben.

Kaptak visszajelzéseket?

Nem is keveset és nagyon pozitívakat, tanulóktól és tanárkollégáktól egyaránt. Ezek (is) inspiráltak minket arra, hogy készítsünk egy összeállítást az emelt szintű érettségire készülőknek is, ami tavaly nyáron valósult meg. Mind a két csomag első részét ingyen meg lehet nézni, és azután jutányos áron lehet megvásárolni a teljes sorozatot. Nem vállalkoztunk arra, hogy megtanítsuk a teljes középiskolai tananyagot, de az otthoni tanulást nagyban segítik a magyarázatok és feladatmegoldások.

Mennyire lehet fejleszteni a matematikai készséget?

Vannak különleges tehetséggel megáldott emberek, akik a tudományon belül nagyon messzire eljuthatnak. Ők a kisebbség, de biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki már bejutott egy gimnáziumba, képes letenni a középfokú matematikaérettségit. A matematikai gondolkodás és ezzel együtt az absztrakciós készség fejlődése egy rendkívül lassú és egyáltalán nem látványos folyamat. Egy ötéves gyerek nem tudja, hogy mennyi 2+3, mert még nincs számfogalma, de valószínűleg megmondja a helyes eredményt, ha azt kérdezzük, hogy mennyi 2 alma és 3 alma. Elvonatkoztatni még nem tud, de az ujjacskáin vagy az almákon már ki tudja számolni. Számtalan kisebb-nagyobb lépcsőfokban fejlődik a gyerekek gondolkodása úgy, hogy közben ők maguk észre sem veszik.

Sokszor jöttek hozzám panaszosan a diákjaim, hogy egész hétvégén tanultam a matekdolgozatra, és csak kettes lett. Erre szoktam azt mondani, ha mondjuk az illető tizedikes, hogy erre a dolgozatra már tíz éve készülsz, és ha voltak kihagyásaid, akkor hiába érted ezt az anyagrészt, hiányoznak a korábbi építőkövek.

Tanár úr már boldog nyugdíjas éveit éli. Nem hiányzik a tanítás?

A tanítást nem hagytam teljesen abba, érettségire, egyetemi felvételire vállalok felkészítést – most természetesen távoktatásban. Az viszont nagyon hiányzik, hogy bemenjek egy osztályba, belenézzek a huszonegynéhány csillogó szempárba, elmagyarázzam a tudnivalókat és kicsit elbeszélgessek velük. Hiányzik az osztályfőnöki munka is – hat osztálynak voltam osztályfőnöke összesen huszonnégy éven át. Ugyanakkor érzem, hogy elfáradtam, már nem tudnám a régi lendülettel és intenzitással csinálni. Tudni kell időben letenni a lantot.

Ha most elölről kezdhetné, ismét a tanári pályát választaná?

Ebben száz százalékig biztos vagyok.

Péter Zsuzsanna