Emlékezés Fülöp Attilára

Május 10-én kollégák, barátok és a család részvételével avatták fel Fülöp Attila emléktábláját annak a Tapolcsányi utcai háznak a falán, ahol közel 40 évet élt a családjával, és ahol négy évvel ezelőtt, május 9-én hajnalban örökre elaludt.

„Humorával és állandó jókedvével mindig feldobta a családi ebédeket, közös karácsonyokat, születésnapokat” – kezdte az emlékezést unokája, Anna, aki azt is elárulta, hogy a nagypapája egy kártyatrükköt is megtanított neki, amit azonban senkinek sem árulhat el. Az unoka kedves szavaiból a hangulatosan kialakított, virágszirmokkal is felszórt kis kertben minden jelenlévő egyből megérezhette: egy rendkívüli, igazán összetartó család emlékezik itt, ahol a családtagok mosolyában visszaköszön az egymásra figyelő szeretet. Fülöp Attila, feleségével, a neves néprajzkutató Tátrai Zsuzsannával három gyermeket nevelt fel ebben a budai lakásban, és mai napig, immáron számos unokával együtt, minden vasárnap összegyűlnek itt családi ebédre.

Ezután Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója emlékezett meg az egykori legendás operaénekesről és mindig derűs, tettre kész személyiségéről. „Eredeti végzettsége szerint mérnökember volt, azaz tudott józanul és praktikusan átlátni gyakorlati problémákat – erre nagy szüksége is volt, amikor Szinetár Miklós mellett 1996-tól az Opera főtitkára, 2003 és 2005 között pedig ügyvezető igazgatója lett. Emellett persze tudott kottát olvasni, csodálatosan énekelt, és gyakorlatilag minden klasszikus, nagy tenorszerepet megformált.”

„Egy szomszédunkra emlékezünk – mondta Őrsi Gergely avatóbeszédében –, akit nemcsak az operarajongók és a család, hanem az egész Rózsadomb ismert és szeretett. Kedves, közvetlen szomszédunk volt, aki eközben, művészként, világraszólót alkotott.”

Fülöp Attila számos hanglemezfelvételt készített, így hangját is megidézhették az eseményen. Az emléktábla mellé egy fotómontázst is kitettek. Az avatás után az emlékező beszélgetés folytatódott egykori otthona teraszán és a lakásban: itt ízelítőt kaphatott mindenki a nagy, vasárnapi, családi ebédek meghitt, derűs hangulatából és az antik bútorokkal, könyvekkel, régi fényképekkel berendezett, igazi budai polgári otthon miliőjéből is.                  

VZs