A tehetséget plántáló

Több generáció volt együtt jelen a II. kerületi Széphalom utca 11-es számú ház előtti kertben, az április 13-án megrendezett Béres János-emléktábla-avatón. Kis karonülők, ifjak, középkorúak, ezüst hajú bölcsek várták együtt az eseményt, melynek kezdetekor a tavaszi madárcsiripelés mellett a 2022-ben elhunyt Béres János furulyaszólója, a Hívogató és pakuláros szólt felvételről.

A művész özvegye, Béresné Szöllős Bea­trix a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett cimbalomművész, zenetanár köszöntötte az egybegyűlteket, majd Őrsi Gergely polgármester mondott beszédet, melyben külön megköszönte a neves zenész emlékét ápolók aktivitását. Kiemelte, hogy a házfalon látható emléktábla az egész kerületnek jel, érdem és büszkeség, mely tovább bővíti kerületünk oly gazdag kulturális hagyatékát.

Béresné Szöllős Beatrix

Béres János egy picinyke, saját készítésű furulyával, a néphagyomány és népművészet tiszteletének és szeretetének átadásával ért el hatalmas sikereket, szerteágazó munkásságáért több kitüntetést is kapott, köztük a Rádió folklór nagydíjat, Földes Ferenc-díjat, Apáczai Csere János-díjat, a Magyar Kultúra Lovagja címet, majd Eötvös József-díj, Kossuth-díj is méltatta munkásságát. Mindezek mellett a pedagógia területén is jelentős, maradandó sikereket ért el, hiszen személyéhez kötődik a magyar furulyaoktatás elindítása, az első népi hangszeres zeneiskola megalapítása, 12 furulyaoktató tankönyve máig sok zeneszerető mindennapos tanulási eszköze.

A Hévízgyörki Asszonykórus

A polgármesteri köszöntőt követően a hagyományos népviseletbe öltözött Hévízgyörki Asszonykórus énekelt, majd Lukács Ágnes tanár, újságíró – Béres János régi növendéke – mondta el megható avatóját, melyben méltatta egykori, sőt mindenkori mesterét. Beszéde végén Molnár Péterrel, aki szintén régi tanítvány, most a Magyar Örökség díjjal kitüntetett szentendrei Kecskés Együttes tagja, önkéntes rádióriporter, tanár, közösen egy Bach-dalt játszottak el az ereklyének titulált Béres-fémfurulyákon.

Lukács Ágnes és Molnár Péter

E fém hangszert a mester találta ki, oktatási céllal, tanulóhangszer gyanánt. Molnár Péter később zergekürtön – szürkemarha szarvából készült hangszeren – is játszott két, 1200-as évekből származó Mária-éneket.

Molnár Péter a zergekürttel

Ezt követően ifj. Csoóri Sándor, a Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja, Csoóri Sándor költő fia, Kossuth-díjas népzenész fújt el kecskedudán két palóc dalt.

Ifj. Csoóri Sándor kecskedudán játszott

Ezután Beatrix asszony és a polgármester leleplezte az emléktáblát – a fehér szaténselyem, mint néptáncban a perdülő szoknya, fordult a szélben. A tábla alkotója megkoszorúzta az emléktáblát, melyen palóc motívumú frízzel díszített gránitkő foglalja keretbe a hangszerén játszó művészt ábrázoló bronzportrét. Az alkotás Orr Péter ötvösművész munkája.

                      
                                                         Orr Péter ötvösművész
 

Végezetül felvételről Pál apostol Korinthusiakhoz írt levelén alapuló, Daróci Bárdos Tamás – Keresztúry Dezső által írt A szeretet himnusza csendült fel Béres Ferenc Liszt Ferenc-díjas magyar énekművész, furulyaművész, népdalénekes előadásában, aki Béres János bátyja volt.

Az emléktábla-avatót követően a szervezők kisebb kerti uzsonnára, beszélgetésre invitálták a jelenlévőket, ahol számtalan régi családi, szakmai és közösségi élmény, megtapasztalás dallama csengett össze az emlékezés ünnepének hangjaival.

Adorján Éva