Azonosulni Bartók szellemiségével

 Szirányi János: Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy megadatott nekem ez a több mint tíz év a Bartók Béla Emlékházban, ebben a csodálatos zenei műhelyben, ami nemcsak a II. kerületnek, de talán az egész országnak fontos kulturális intézménye. Az emlékházat 1981-ben, Bartók születésének 100. évfordulójára alakították ki abban az 1924-ben épült Csalán úti villában, ahol a zeneszerző 1932-től kivándorlásáig, 1940-ig lakott. Az intézménynek kettős funkciója van. Egyrészt egy emlékhely, ahol Bartók személyes tárgyai, bútorai láthatók, másrészt Bartók szellemiségének jegyében a hangzó, élő zene otthona is. Ez így volt az első pillanattól fogva, így alakította az első igazgató, P. Nyújtó Zsuzsa, és én is ezt a hagyományt folytattam. Büszke vagyok arra, hogy az itt töltött évek alatt a Bartók Emlékház a fővárosi zenei élet szerves részévé vált, ahol kiváló művészek léptek fel, többek között az utódom, Király Csaba is, aki többek között – kilenc hangversenyen – eljátszotta Bartók összes zongoraművét.



Király Csaba: Nagy örömmel folytatom János munkáját, aki egy igen átgondolt koncepcióval olyan értéket teremtett, amely komoly hírnevet szerzett a háznak Budapest kulturális életében. Azt az utat fogom én is járni, amit János megkezdett, folytatom a zenei sorozatokat, de természetesen szeretnék én is hozzátenni valamit saját elképzeléseimből.



Milyen újdonságokat tervez?



K. CS.: Az ifjúságot szeretném széles körben megszólítani. A fővárostól kapunk támogatást, melyet a múzeumpedagógiai program keretében ifjúsági hangversenyek és rendezvények szervezésére, lebonyolítására fordítjuk majd. Új sorozatokat indítunk, amelyeket ismert zenetudósok, művészek és pedagógusok fognak tartani. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek megismerjék Bartókot, aki életútjának, műveinek megismerése hozzásegíti a gyerekeket zenei alapműveltségük elsajátításához. Sajnos az iskolákban háttérbe szorult az ének-zene-oktatás, ezért ezen a területen ránk is nagy felelősség hárul. Szeretnénk együttműködni – nemcsak zenei – iskolák pedagógusaival, hogy kialakuljon egy közönségbázis, eljöjjenek olyan fiatalok, akik szívesen részt vesznek programjainkon. Ezenkívül mesterkurzusoknak, a múzeumhoz kapcsolva zenei témájú vetélkedőknek, sőt hangszeres versenyeknek is szívesen adunk otthont. Jövőre lesz Bartók halálának hetvenedik évfordulója, ebből az alkalomból talán kapunk támogatást ilyen típusú események megrendezésére.



Mire a legbüszkébb az elmúlt tizenkét évből?



Sz. J.: Sok „leget” tudnék felsorolni, de talán a Bartók Vonósnégyest emelném ki. A világhírű együttes művészei rendkívül szorosan kötődtek a házhoz, évenként hat-nyolc hangversenyt is adtak nálunk, sőt a vonósnégyes ötvenedik születésnapját is itt ünnepelték meg. Számomra rendkívül nagy ajándék barátságuk és a felejthetetlen koncertjeik. A másik büszkeségem, hogy sok fiatal művésznek adhattunk bemutatkozási lehetőséget. Mások mellett nálunk kezdte bontogatni szárnyait Farkas Gábor, Fülei Balázs, Banda Ádám, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin – és még hosszan folytathatnám a sort.



Szirányi úr említette, hogy Ön a zongora és az orgona mellett egy harmadik „billentyűs hangszeren” is kiválóan játszik, aminek már eddig is nagy hasznát vette az emlékház.



K. Cs.: János a számítógép klaviatúrájára célzott. Nagyon érdekel az informatika, sokat foglalkozom ezzel is. Én készítettem el a Bartók Emlékház honlapját – www.bartokmuseum.hu – amit azóta is szerkesztek, és nem is tervezem, hogy mást bízzak meg ezzel a feladattal.



Sz. J.: Csaba kitűnő informatikus és rendszergazda. A kezdetektől ő rakta fel a ház programjait, a hangversenynaptárat, sőt mindezek angol fordítását is honlapunkra. Neki köszönhető, hogy az emlékház már a Facebookon is megtalálható. Azt is elárulhatom, hogy mindezt sokáig szerelemből, önkéntes felajánlásként tette. Csaba a Magyar Liszt Ferenc Társaság elnöke is, és a társaság honlapját is ő készíti.



K. Cs.: Az internet az a fórum, amelyen keresztül az Emlékház kiléphet a nagyvilágba, és közel kerülhet – nem csak a magyar – fiatalokhoz. Nagyon szeretném, ha nagyszabású, nemzetközi szintű rendezvényeket – versenyt vagy konferenciát – is tarthatnánk itt, amely elvinné hírünket a külföldi zenebarátokhoz is. Terveim közé tartozik rendezvényeink élő internetes közvetítésének megteremtése is.



Milyen érzelmi viszony fűzi Önöket Bartókhoz?



Sz. J.: Muzsikus családba születtem, szüleim zongoraművészek, illetve -tanárok voltak, anyai nagymamám pedig Bartók egyik első tanítványa volt a Zeneakadémián. Így valósággal belenőttem a zenébe, természetes volt, hogy én is ezt az utat választom. Bartók tisztelete végigkísérte pályámat: a róla elnevezett szakiskolában tanultam, bábáskodhattam a Bartók Rádió születésénél, és pályám végén az ő otthonába jöhettem „gondnoknak”. Szerencsére most sem kell tőle búcsút vennem, mert Csabának köszönhetően életfogytiglan tiszteletjeggyel rendelkezem a ház programjaira. Elkötelezettségem megkérdőjelezhetetlen.



K. Cs.: A Bartók-ház igazgatójaként fontosnak tartom az azonosulást Bartók szellemiségével, zongoraművészként pedig műveivel. Személyes tárgyai között lenni leírhatatlan érzés! 

Péter Zsuzsanna

***************************************************************

KIRÁLY CSABA Liszt Ferenc-díjas zongora- és orgonaművész 1965. április 25-én született Komlón. 1983 és 1990 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán Kocsis Zoltán és Falvai Sándor tanítványa volt, 1984 és 1989 között az orgona szakon Gergely Ferenc volt a mestere. 1985-ben megnyerte a Magyar Rádió zongoraversenyét.



1995-től a Zeneművészeti Főiskolán zongorát tanított, 1997-1998-ban a tegui Hjoszung Egyetem orgona tanszakának vendégprofesszora volt. 2004 és 2007 között a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetének igazgatója, jelenleg ugyanott egyetemi docensként tanít zongora és orgona szakon. 2004-től a Liszt Társaság pécsi csoportjának vezetője. 2005-ben a Magyar Liszt Ferenc Társaság főtitkárává választották, 2013-tól a társaság elnöke. Eljátszotta Liszt és Bach összes orgonaművét, valamint Liszt és Bartók összes zongoradarabját. 2005-ben Pécsett létrehozta a nemzetközi Liszt-zongoraversenyt. 2014. március 1-jétől a Bartók Béla Emlékház igazgatója.

SZIRÁNYI JÁNOS zongoraművész-tanár 1944. június 14-én született Budapesten. Zenei tanulmányait 1958 és 1963 között a Bartók Béla Szakiskolában Máthé Miklósné osztályában, 1963 és 1968 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Wehner Tibor zongoraosztályában végezte.



1968-tól tíz éven át vezető tanára volt a Zeneművészeti Főiskola Gyakorló Iskolájának. 1970 és 2002 között a Magyar Rádió munkatársa, 1981-től az intézmény zenei főszerkesztője, 1991-től zenei főosztályvezetője, egyben a Bartók Rádió megbízott intendánsa, 1994 és 96 között a Magyar Rádió elnöke, majd művészeti igazgatója volt. 2002-től ez év február 28-ig – nyugalomba vonulásáig – a Bartók Béla Emlékházat vezette.



2005-ben és 2007-ben Artisjus-díjban részesült, 2005-ben Budapestért-díjjal, idén március 15-én Bánffy Miklós-díjjal tüntették ki.