Bara Margit önkéntes száműzetése

Bara Margit Inge szerepében a Leon Kruczkowski A szabadság első napja című drámájában (1960, Katona József Színház)

 

A művészeti életben járatos bennfenteseken kívül a civil néző is meg tudja jósolni, hogy kik lehetnek esélyesek erre a magas kitüntetésre. De a Kossuth-díj-osztók gyakran szolgálnak meglepetéssel. Így történt ez 2002-ben is, amikor még maga a kitüntetett, Bara Margit is elámult, amikor megtudta, hogy ő is díjazott lesz. Hiszen akkor már több mint huszonöt éve nem lépett közönség elé. Furcsamód valakinek mégis akkor jutott eszébe, hogy régi sikeres szerepeit honorálni kellene. 

Ez az elismerés valahogy úgy hatott, mint egy posztumusz díj. Nem okozott volna meglepetést, ha a nagysikerű Bakaruhában című filmben nyújtott alakítása után tüntetik ki, mint ahogy az sem, ha a rendszerváltás idején, 1990-ben kapja meg a Kossuth-díjat. Akkor érthető lett volna a rehabilitációja. 

Kitüntetésének átvétele után találkoztam először a művésznővel, aki kivételt tett velem, és nyilatkozott, hiszen elvonultan, önkéntes száműzetésben élt hosszú évek óta. Találkozásunk létrejöttében talán segített a férje, Gyarmati Dezső háromszoros  olimpiai bajnok vízilabdázó, akivel többször interjúztam, és a lánya, Gyarmati Eszter, akivel akkoriban készítettem egy nagy, képes riportot a kor népszerű napilapjába, a Kurírba, és Bara Margit boldogan olvasta a fiatalkori önmagára szinte megszólalásig hasonlító, gyönyörű lányáról megjelent cikket. 

Nem vitás, Karády Katalin után Bara Margit volt az első filmszínésznő, aki már a megjelenésében, kisugárzásában is sztárként hatott. Szülővárosában, Kolozsváron szinte még gyerekként kezdte színészi pályáját, és csak tíz színpadon töltött év után, 27 évesen döntött úgy 1955-ben, hogy Magyarországon folytatja.

Huszonhat filmben játszott, jobbára főszerepeket. Az igézően szép arcú, tökéletes alakú színésznő sok férfiszívet megdobogtatott.  

Sok pletyka terjengett azokban az időkben a vonzó filmsztárról. Pedig hol voltak az átkosban a szaftos pletykákra éhes bulvárlapok?
Az említett interjúban nekem is elmondta, nem próbált harcolni a róla terjengő vádak ellen, amelyekből egy szó sem volt igaz. Inkább az önkéntes száműzetést választotta, mindössze 49 évesen.

A színház- és filmrendezők többször ajánlottak neki szerepeket, de minden felkérést visszautasított. Elhatározta, többé nem akar színésznő lenni. 

Első beszélgetésünket követően legközelebb egy újabb jelentős kitüntetése kapcsán találkoztam vele, mégpedig 2012-ben, amikor Bara Margit Budapest díszpolgára lett. Nagyon boldogan fogadta ezt a díjat, ekkor érezte igazán, hogy ország-világ előtt rehabilitálták. 

Otthona volt a második kerület, itt élt első férjével, Halász Géza színésszel a Mártírok útján (a mai Margit körúton), második férjével, Gyarmati Dezsővel pedig a Komjádi uszoda szomszédságában.

 

Bara Margit színművésznő a cikk szerzőjével, Kemény Györggyel

A mellékelt képen séta közben, a mai Elvis Presley téren örökített meg bennünket a fotós. Margit ragaszkodott hozzá, hogy ne üljünk be sehova. „Sétáljunk, sétáljunk, aztán egy parkban lecsücsülünk” – ajánlotta. Még akkor is kerülte azokat a helyeket, ahol megbámulhatják.

Végül még egy érdekesség filmes karrierjéből. Tizenkét éven át filmezett. Utolsó filmje, az Imposztorok 1969-ben készült. Csak a jól informált filmesek tudják, hogy a hetvenes évek közepén még egy filmben szerepelt, de ezt a mozit Magyarországon soha nem mutatták be. A Hazudós Jakab című filmet az NDK-s DEFA stúdióban forgatták és Oscar-díjra is jelölték. 

Ha bejött volna az Oscar, talán Bara Margit pályafutása is másképpen alakul...

Kemény György