|
|
Zsiday Béla a napokban töltötte be 100. életévét és ebből csaknem hetvenöt esztendeje él a Török utccában.
Gül Baba türbéjének rózsás lankái alatt, a Török utca egyik épületében nagy a készülődés. Kis csomagokkal családok, párok sietnek, bent a lépcsőházban mosolygós arcok, még beljebb az udvaron terített asztalon csemegék, házi sütemények, torták, frissítők. Körben – még a gangokról is – várakozó tekintetek. Több generáció egymás mellett… gyerekek ugrándoznak, faggatóznak:
- Jön? Mikor jön? Mikor jön már?
- Most!
Nyílik a liftajtó, derűs úr lép ki járókerettel, Zsiday Béla, aki a napokban töltötte be 100. életévét.
Szülinaposunk, a polgármesteri személyes köszöntést nem merte vállalni, mivel egy szerencsétlen lépés következtében több hónappal ezelőtt elesett, csonttörést szenvedett, így a mozgás még nehezére esik.
A ház lakói ennek ellenére mindenképpen fel szerették volna köszönteni őt, hiszen a közösség erős, sokan több mint ötven éve élnek az épületben, fiatal koruk óta ismerik egymást.
Az ünnepeltnek a gyerekek saját rajzaikkal kedveskedtek
Béla bácsi 1922-ben született Budapesten. Negyven éven át a Fővárosi Kertészeti Vállalatnál dolgozott finommechanikai műszerészként. Később a ház gondnoki feladait ügyelte. 1948 óta, azaz csaknem 75 éve él a Török utca 8.-ban.
Előtte a pár utcával távolabbi Kút utcában lakott, ahonnan egy bevásárlás során, a közeli delikáteszben ismerte meg élete nagy szerelmét, későbbi feleségét, Erzsikét, akit mindig Gyöngyömnek, Gyöngyikémnek becézett. Találkozásukat 58 boldog, házasságban eltöltött év követte, két gyermekük született, Emese és László. Később egy unoka, Evelin és egy dédunoka, Adrienn. Béla bácsi jelenleg fiával él, mellette több családtagja is rendszeresen látogatja.
Ha nem tudnánk, nem gondolnánk, hogy százéves. Szemében huncut mosoly, beszéde friss. Fáradhatatlan örömmel, odafigyeléssel fogadja a méltatására odasereglőket.
Életbölcsessége a következő:
– Napi rendszerességgel fokhagyma, piciny pálinka és rengeteg szeretet.
AÉ
|
| |
