|
|
Szeptember 21-én örök nyugalomra helyezték Olescher Tamás Munkácsy-díjas és II. Kerületért Emlékéremmel kitüntetett festőművészt.
Szeptember 21-én örök nyugalomra helyezték Olescher Tamás Munkácsy-díjas és II. Kerületért Emlékéremmel kitüntetett festőművészt, a II. Kerületi Önkormányzat Vízivárosi Galériájának vezetőjét a Farkasréti temetőben. Római katolikus szertartás szerint P. Kercza Asztrik OFM ferences szerzetes búcsúztatta. A szertartáson családja, pályatársai, tisztelői, munkatársai mellett részt vett Őrsi Gergely polgármester és Biró Zsolt önkormányzati képviselő is.
A 2021. szeptember 14-én elhunyt Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. Az 1970-es években hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai a tűrt és tiltott kategória határán mozogtak. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, Nyugat-Németország felé vette az irányt, mivel édesapja szász származású volt. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létrehozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.
Huszonhat évig irányította a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő Vízivárosi Galériát. Alkotóművészként az emberi élet értelme foglalkoztatta. Művei egyszerre mélyen szakrálisak, élénk színviláguk ugyanakkor az élet ősi, népies, elemi erejű igenléséről tanúskodnak. Művészetének egyik kulcsszava a harmónia.
1982 óta állított ki rendszeresen csoportos és egyéni kiállításokon. Művei hazai és németországi közgyűjteményekben is megtalálhatók.
Önkormányzatunk kitüntetését, a II. Kerületért Emlékérmet 2018-ban vehette át, 2019-ben pedig kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjban részesült.
„Tamás igazi lokálpatrióta volt, aki a Dunától a Paprikás patakig a kerület minden zegzugát ismerte és szerette. Ereje teljében, 1995-ben lett a Vízivárosi Galéria vezetője, azóta stabil pont volt Buda művészeti életében. Húszas éveiben, az akkor épp’ hogy csak megtűrt performanszok világában merült el, ekkor rendezte meg a mára legendává vált Rock Session I. koncertet Hűvösvölgyben, a Magyar Szentföld-templom torzójában. Azonban a Kádár-rendszer világa nem fogadta be a hozzá hasonló szabad szellemű fiatalokat, így az NSZK-ba távozott. Frankfurti sikerei után mégis hazahúzta a szíve, és közel három évtizeden át a II. kerület művészeti életének szolgálata vált szenvedélyévé. Amit Tamás tett itt Budán, ahhoz erre volt szükség: szenvedélyre, az emberek szeretetére, a művészetért való rajongásra. Rettenetesen fog hiányozni nekünk, akik itt maradtunk a Földön. De tudjuk, az a szeretet, ami benne volt, nem múlik el, továbbra is velünk marad.
Nyugodj békében, Tamás! ” – írta Olescher Tamásra emlékezve közösségi oldalán Őrsi Gergely polgármester.
Tamás. Olescher Tamás... Az önkormányzati galéria vezetőjeként minden szezon elején személyesen hozta el nekünk éves programfüzetüket, mint ahogy az új kiállítások meghívóit is. Hiába kínáltuk hellyel, sohasem ült le. Mindig sietett, de egy kis beszélgetésre nem sajnálta az időt. Az utóbbi években ritkultak ezek a látogatások, talán a koronavírus okozta bizonytalanság, talán a betegsége miatt. Utóbbit nem titkolta egy percig sem, sőt ő talán olyan alkat volt, akinek segített, ha beszélhetett róla. A végsőkig dolgozott, tető alá hozta az életművét összefoglaló kötet második, befejező részét is.
Olescher Tamásban az elkötelezett, nonkonformista művész, a kiállítás-szervező és a háromgyerekes, polgári életet élő családapa egyszerre volt jelen, mint ahogy felvállalt istenhite is, ami művészetének alappillére volt. Kedves alakja, szelíd félmosolya, finom humora, a Budai Polgár fotópályázataira érkezett képek zsűrizése és a sokszor félbehagyott beszélgetések – mind-mind hiányozni fognak.
Kedves Tamás, nyugodj békében!
A Budai Polgár szerkesztősége
|
| |
