|
Helytörténet
     
Egy régi utcatábla nyomában2025. április 8.
Kerületünk nem bővelkedik 1848-as emlékhelyekben, hiszen akkoriban mifelénk leginkább csak szőlő nőtt, és Budának a várhoz közel eső része is csak az 1849-es tavaszi hadjáratban bolydult fel.  Mégis vannak a szabadságharchoz kapcsolódó emlékeink: ilyen a Branyiszkó út régi utcatáblája is. Jegyezzük meg rögtön, hogy természetesen van azért egy eredeti emlékünk ebből az időszakból: ez Schittenhelm Ede honvéd tüzér sírköve, aki Budavár ostromakor, 1849. május 8-án az osztrák hadsereg golyózáporában lelte halálát. Bajtársai a mai Bimbó út és Alvinci út sarkán állt egykori Szent Rókus-kápolna fala mellé temették el. A szabadságharc hadi eseményeihez kötődik Pesthidegkút Görgey honvédjeire emlékeztető táblája is – mindkét helyszínen minden évben tartanak megemlékezést és koszorúzást. A többi II. kerületi ’48-as emlékhelyünk nem eredeti helyszínt jelöl (így a pasaréti Gábor Áron-emlékmű sem), hanem azt mutatja, hogy a kerület egykori lakóinak fontos volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléke. Talán nem is tűnik fel, hány utcánk, terünk neve őrzi ennek a történelmi eseménynek az emlékezetét. Nemcsak Petőfi, Kossuth, Deák, Vörösmarty, Irányi, Bem József, Tompa Mihály, Gábor Áron vagy Táncsis Mihály neve jelenik meg a térképen, hanem más, kevésbé híres hősöké is. Például a törökvészi utcanévadó, idősebb Ábrányi Emil, aki Kossuth Pesti Hírlapjánál volt szerkesztő, és ő dolgozta ki 1848-ban az új országgyűlés tervezetét és házszabályát is. Keleti Károly honvéd tüzér, Kerényi Frigyes pesti nemzetőr, Szász Károly hadnagy volt a forradalomban, Lipthay Béla báró tisztként harcolt. Fényes Elek nemcsak híres statisztikus volt, hanem 1848-ban az első felelős kormány belügyminisztériumi osztálytanácsosa is, aki ezért a forradalom bukása után bíróság elé is került. Az adyligeti utcanévadó Nyáry Pál a liberális nemesség egyik vezetője volt, akit utóbb tíz év várfogságra ítéltek, és csak 1856-ban szabadult. Házmán Ferencet távollétében halálra is ítélték, mivel belügyi államtitkárként, majd a külügyminisztérium egyik szervezőjeként dolgozott, illetve 1849-ben Szemere Bertalannal együtt Orsovánál ők rejtették el a Szent Koronát. A Kazinczy utca névadója akár Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos honvéd ezredes is lehetett, akit 1849-ben a haditörvényszék golyó általi halálra ítélt, és ki is végezték Aradon október 25-én. Kivégezték a Kolosy tér névadóját, Kolosy Györgyöt is, aki hadnagyként, majd főhadnagyként szolgált a honvédseregben.
Guyon Richárdnak, a magyar szabadságharc angol származású tábornokának legnagyobb hőstette 1849. február 5-én a Branyiszkói-hágó elfoglalása volt. Törökvészen ez utóbbi esemény emlékére kapta 1929-ben a kiépülő új szerpentinút a Branyiszkó út nevet. 1931-ben azután az ebből kiágazó, addig névtelen utca vette fel Guyon nevét, aki egyébként a forradalom bukása után Törökországba menekült, és ott Hurşid pasa néven török tábornok lett. A Branyiszkó út és a Hidász utca sarkán 1937-ben épült fel dr. Véssei Ede magyar királyi kormányfőtanácsos és felesége, Pfügel Aranka emeletes villája, amelynek a II. világháború után híres lakója volt Szívós István vízilabdázó is. A házat az elmúlt évben új tulajdonosai gyönyörűen felújították, ám a környékbeliek aggodalommal figyelték, hogy eltűnt a ház faláról az a régi zománctábla, amely feltehetően az 1948-as centenáriumkor került oda. Biró Zsolt önkormányzati képviselő viselte szívén az ügyet, és járt utána a tábla sorsának, amelyet szerencsére gondosan megőriztek tulajdonosai – ennek eredményeként a tábla újra a ház falát díszíti. Felirata a 176 évvel ezelőtti sikerre emlékeztet. Viczián Zsófia
|
|