Talpunk alatt a történelem

- Jelenleg a Ganz utca 16. és Kacsa utca 15–23. alatti területek megelőző feltárása folyik - tájékoztat Hable Tibor ásatásvezető. - A törvények értelmében nagyobb építkezések előtt - itt irodaházak épülnek majd - a területet fel kell tárni a beruházó költségére. A rendelkezésre álló összeget nemcsak a feltárásra, hanem a leletanyag feldolgozására, kiállítási állapotra restauráltatására, közreadására és publikálására is fordítjuk. Mindkét terület feltárására 154 munkanapot szánunk, jelenleg félidőben járunk, megpróbáljuk azonban 10–15 százalékkal lerövidíteni az ásatásra szánt időt. Ez nagyban függ a helyszíntől is, hiszen nem tudhatjuk, hogy még mit rejt a föld.

- Ha a kerítésen kívülről valaki betekint, csak különböző üregeket, gödröket lát elszórtan. Honnan tudják, hol, mit rejthet a holdbélinek tűnő táj?

- A régészet lényege a rétegtan, amely geológiai megfigyelésekhez hasonló módszeren alapul. A földben lévő történelmi maradványok általában rétegszerűen szerveződnek, és minden rétegre jellemző a saját korának a hulladéka. Érdekes, hogy belvárosi ásatásokon az a jellemző, hogy az elmúlt száz év körülbelül 2,5–3 méternyi szemetet hagyott maga után, az azt megelőző, adott esetben akár 50 ezer év összesen fél-egy métert! Ezeket a rétegeket bontjuk először, amelyekben olykor gödrök, kutak, sírok, falak vannak, amelyeket azonosítunk. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minél lejjebb ásunk, annál régebbi leleteket találunk, a régészeti feltárást inkább egy háromdimenziós puzzle-hoz hasonlítanám. Például, ahol most állunk, egy kicsivel lejjebb egy igen intenzíven égett római kori gödröt bontanak éppen a kollégák, de nem sokkal mögötte megint csak egy középkori gödör található.

Milyen leleteket találtak eddig?

- Az őskor emlékei közül ezen a környéken gyakran előkerül a késő bronzkori váli kultúra leletanyaga, itt is találtunk több tárgyat ebből az időszakból, például egy rövid pengéjű bronzkést. A római leletekből legkorábbi egy bronz ruhakapcsoló tű a Krisztus utáni ötvenes évekből, emellett több fibula is előkerült, amelyek egy fejlődési kronológiát is mutatnak, az elsőtől a második századig. Továbbá találtunk észak-itáliai import kerámiákat és üveget, bronzból készült varrótűt és érmeket is. Azért tűnik ígéretesnek ez az eredmény, mert még két-három zárt objektumot, néhány gödröt és kutat bontunk, és még csak most érjük el a római kori szintet, így valószínűsíthető, hogy további értékes leletek is elő fognak kerülni.
- Az ásatási terület az Árpád-korban, a középkorban is lakott volt, a Kacsa utca és a Ganz utca vonala már ebben az időszakban is létezik - veszi át a szót Éder Katalin régész, akinek a középkor a szakterülete. - A területen két Árpád-kori ház alapjait tárták fel. A leletek is jellemzően vagy ebből az időszakból, vagy a török korból származnak. Találtunk kályhaszemeket, talpas tálakat, folyatott mázas török korsót és gyönyörű török kori fajanszokat.

Hogyan történik a leletek további feldolgozása a helyszínen?

- A munka nagy része a helyszínen mosásból és az előzetes leletnyilvántartásból áll, emellett alapszinten használjuk a digitális technikát is. A műhelymunkát többek között művészettörténészek, számítástechnikusok, régészhallgatók végzik, akik autodidakta módon megtanulták az ásatástechnikát, tudnak rajzolni és mérni is.