Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Az ország egyetlen hadilátványossága

2015. szeptember 1.

Időutazásra indulunk, 1915 júliusáig ugrunk vissza. A zugligeti villamos már jár, s el is sétálhatunk a Széna térről az Új Szent János Kórház és a téglagyár közt a Hűvösvölgyi úton a Júlia utcáig, ahol megállunk. Előttünk beépítetlen, zöld térség, csupán néhány ház tarkítja.

Az egyedüli nagyobb építmény a távolban a császári és királyi hadapródiskola.Bámészkodók állnak egy körbekerített területnél: a Júlia utca–Gábor Áron utca közt. Az országos hadijótékonysági szervezet, az Auguszta Gyorssegély Alap szervezésében hamarosan különlegesség tekinthető meg itt: a pasaréti lövészárok. Hajszálra olyan lesz, mint a dél-lengyel Tomaszów Lubelski városa közelében kialakított állásrendszer, azt teremtik újjá Belanszky Mór százados tervei alapján a budapesti árkászszázad katonái, Herczmann Jenő Tivadar erre a célra „hazafias áldozatkészséggel átengedett” 17 ezer négyszögöles telkén.

Lépünk egy kicsit az időben: egy hónap alatt elkészül a mai hadiskanzenek őse, 1915. augusztus 11-én nyitja meg kapuit a trónörököspár és más előkelőségek jelenlétében. Bejáratára ekkor már az úttest felett kifeszített két zászló is figyelmeztet és feltételes villamos-megállóhely (nagyjából a mai Nagyajtai utcai megállónál) egyszerűsíti az odajutást. A villamoskocsikon egykoronás retúrjegyet lehet váltani, amely egyben belépőjegy is az új spektákulumra. Egyébként a Lövészárkot 50 fillér befizetése ellenében lehet megnézni, azonban csütörtöki napon a beugró 1 koronára emelkedik, ugyanis este katonai fényszórók, világítópisztolyok és rakéták bemutatóján is ámulhatnak az odalátogatók. Óriási az érdeklődés, így ez a műsor vasárnap, továbbá ünnepnapokon is megismétlődik. Délelőttönként a hadapródok harcászati gyakorlatokat mutatnak be, délutánonként 5-8 óra között katonazene szól. Sötétedés után a közönség villanyfénynél csodálhatja meg a látványosságokat. A szomjazók-éhezők a Lövészárok melletti büfében, sörcsarnokban, kávéházban pihenhetik ki a fáradalmakat. Gulyáságyúból vásárolhatnak „hadiétket”, felépül a pékműhely, ahonnan kenyeret, friss, ropogós sóskalácsot, ún. sósbosnyákot és perecet vihetnek haza vásárfiaként.

 

 Az újságok folyamatosan tudósítanak a lövészárokról: „(…) a tomasovi mezőn folyt a leghosszabb ideig tartó állóharc, hős katonáinknak idejük volt a modern technika minden eszközét felhasználva, kiépíteni lövészárkukat. (…) Ez a (…) hadilátványosság nemcsak a fővárosiaknak készült, hanem az egész ország lakosságának, hogy mindenki láthassa, hol harcolnak, hogyan élnek a harctéren testvéreink, fiaink, apáink, férjeink.” 

A tanév kezdetétől már iskoláscsoportok is felkeresik a lövészárkot, amelyet első vasárnap déltől estig 10 428-an néznek meg, s naponta ezrek járják végig. Színes, látványos plakát hívja fel rá utcaszerte a figyelmet.

Másfél órás séta keretében lehet megtekinteni a „legegyszerűbb futóárkoktól kezdve a legkomplikáltabb sáncárkokig (…) a lövészárkok minden formáját, drótsövénnyel, aknákkal, tüzérségi fedezékkel, gépfegyver-beépítéssel együtt. Berendezik a földalatti tiszti és legénységi lakásokat épp ugy, mint a harctéren.” S látható benne telefonközpont, egészségügyi segélyhely, sőt még jelképes sírhely is.

Vezetőszöveges-alaprajzos „Útmutatóját” 20 fillérért árusítják. A nyári melegben az Auguszta-alap legyezője is megvásárolható. A híres fényképész, Müllner János felvételeit sokszorosítják képeslapok formájában: megörökítve a lövészárok jellegzetes elemeit, továbbá a kanyargó árokban haladó urakat és hölgyeket.

A hadi-skanzen területén még elfér egy különbelépődíjas produkció is, további 50 fillérért szemügyre vehető az ellenségtől zsákmányolt haditechnika, felszerelési tárgy, továbbá számos, a tábori élettel kapcsolatos érdekesség.

A lövészárok-bemutatót a szervezők 1915. október 24-ig, vasárnapig tervezték, de a kedvező időjárás miatt két héttel később, november 10-én, pénteken zárták be. Valószínűleg az 1915-16-os tél „végzett vele”, újjáépítésére egyelőre nincs adatunk, mint ahogy arra sem, miként és mikor tűnt el a lövészárokrendszer Pasarét területéről. 

Dr. Szoleczky Emese

Felhívás

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kéri, hogy akinek az I. világháborúval kapcsolatos bármilyen irata, plakátja, fotóanyaga, vagy tárgyi emlékanyaga van, vegye fel a kapcsolatot az intézet munkatársával, dr. Balla Tibor alezredessel a 325-1600/44-058-as mellékes számon vagy e-mailben a balla.tibor@mail.militaria.hu címen.

II_kerulet_muvesszemmel_2024_kicsi.jpg