Modern lakóház könyvtárral

Az évforduló kapcsán érdemes pár szót szólni az 1959-ben elkészült, modern stílusú épületről.

A Budai Irgalmasrendi Kórház szomszédságában, a Török utca és a Frankel Leó út találkozásánál fekvő telket a tizenkilencedik század közepétől egy ódon, földszintes lakóház foglalta el, és valami csoda folytán kopott cégtábláival talpon maradt a század elején is, amikor a szomszédságában, a Tébolyda helyén az Irgalmasrend felépítette hatalmas bérházegyüttesét.

Az elődépület 1914-ben (Forrás: Fortepan/Szabó Lóránt)

A II. világháború végét azonban már biztosan nem élte meg, az üres grundon egy darabig építőanyagokat raktároztak, majd az új ház építése előtt heti egyszer mozgókönyvtár várakozott a sínen, és az olvasók télben, fagyban is ott tolongtak, hogy könyvet kapjanak.

1958-ban hozott rendeletet a kormány a foghíjtelkek beépítéséről, hogy eltüntessék végre a háború pusztítására emlékeztető és a városképet csúfító belvárosi foghíjakat, és az új épületekben lakásokat létesítsenek. A beruházó az Országos Takarékpénztár volt. Az akció keretében az OTP állami támogatással építette fel városszerte társasházait. Sok másik mellett a Margit körút 35–37. szám alatt és a Frankel Leó út elején (2–4. szám) is átadtak hasonló konstrukcióban épült házakat 1959-ben.

A terveket 1957-ben készítette Pintér Béla a Középülettervező Vállalatnál, munkatársa Köteles József volt. A később magának a Hilton Szálló terveivel elismerést szerző Pintér ebben az évben kapta az első Ybl-díját a jól felszerelt, kis alapterületű, olcsó lakások tervezésében kifejtett eredményes munkásságáért, és ez magában foglalta ezt a tervet is.

A foghíjtelkeken emelt új házaknak a meglévő utcakép karakteréhez és az épületek magasságához is igazodniuk kellett, ráadásul a saroktelek miatt a tervezőnek itt nehezebb dolga volt. A tér felé egy szimmetrikus, modernista homlokzat született kőburkolattal és nagy üvegfelülettel, a telek keleti oldalán egy hosszú, lodzsákkal tagolt szárny épült, míg a keskeny Török utcai épületrész a magasban egy elegáns kőpergolás részlettel hívja fel magára a figyelmet. A lakóház két bejárata a Frankel Leó út 26. illetve a Török utca 7. szám alatt nyílik. A 77 lakásból a legtöbb egy- illetve másfél szobás, a legnagyobbak háromszobásak, és a Frankel Leó úti szárny konyháiba beépített bútorokat is terveztek. Az egykori leírások szerint a lakásokat termálvízzel fűtötték. Pintér Béla elképzelése az volt, hogy korszerű építészeti, tervezési elvek alapján épüljön fel és valódi „napfény-ház” legyen, ami a főhomlokzat középső részét elfoglaló üvegpanelek révén sikerült is.

A szakma jól fogadta a végeredményt. A Magyar Építőművészet folyóiratban dicsérték a tervezőt, amiért sikerrel küzdötte le a telek formájából adódó nehézségeket, kiemelve a tömegformálást és a szépen kidolgozott részleteket, az acélvázba illesztett ablak- és üvegpaneleket, a kétszínű, a födémek helyén vízszintesen sávozott kőburkolatot, a váltott osztású lodzsasort. Jónak találták a függőfolyosós alaprajzot és a gazdaságosan megtervezett lakásokat, bár némi kritikát fogalmaztak meg a szűk előszobák és a „kellemetlen sarkok” miatt. A „túlméretezett” erkélyeket, valamint a drága anyagok használatát csak azért rótták fel, mert a gazdaságosság szempontja akkoriban mindennél fontosabb volt. A Magyar Nemzet újságírója 1959 decemberében csupa jót írt: „mesébe illő, s a felhőket szinte már súroló csupaüveg új ház, (…) tetszetős külsejével minden járókelőt megállásra kényszerít.” Problémák persze itt is akadtak az átadás után, például a tetszetős üvegablakokkal a kivitelezői hibák miatt a lakóknak gyűlt meg a baja, de ezeket megpróbálták javítani.

Az új ház 1961-ben (Forrás: FORTEPAN/BEL)

A lakók 1959 áprilisában költözhettek be. És hogy kik voltak az első boldog öröklakás-tulajdonosok? Négy orvos, öt mérnök, pedagógusok, főtisztviselők, kisiparosok, akik egymáshoz jártak tánczenét hallgatni, vacsora utáni feketekávéra vagy tévét nézni, hiszen akkor még nem minden háztartásban volt készülék.

A könyvtár 1959. október 17-én nyílt meg tizenhétezer kötettel, az akkor nagyon újszerű kézikönyvtár résszel, nyitott polcokkal, önkiszolgálással, és pár hét alatt 3500 beiratkozót vonzott. A modern belső tervein a legjobb iparművészek és építészek dolgoztak. A bejárattal szemben 1965-ben állították fel Somogyi József szobrászművésznek az anyaságot megörökítő, három méter magas bronzszobrát.

Fonyódi Anita

Találkozzunk a könyvtárban!

OKTÓBER 12-én, szombaton, 10-től 14 óráig „65 év Buda szívében” című családi nappal ünnepli a Török utcai könyvtár (1023 Török utca 7–9.) fennállásának 65. évfordulóját.
A családi napon a régi időket megidézve lesz fotókiállítás a könyvtárról, irodalmi kvíz és óriás Budapest puzzle. 10-től 12-ig origami hajtogatás lesz, 11 órától épületbemutató előadást és sétát tartanak, 12-től pedig mesematiné várja a kicsiket.