Kertvendéglők a zöldben – egykor és most

Vendéglátóhelyek nyíltak sorra már a XIX. századtól kezdve a kirándulóterületek szélén vagy éppen szép kilátást nyújtó magaslatokon. Ezek közül sok azonban sajnos már nem működik: összeállításunkban a régi budai nyári délutánoknak állítunk emléket. De emellett adunk tippeket is, hová mehetünk, ha elődeinkhez hasonlóan kertvendéglőbe vágyunk.

Balázs vendéglő

Ha Buda és kertvendéglő, akkor az első természetesen a Balázs vendéglő Hűvösvölgy és a Pest­hidegkúti-medence határán már a XVIII. század óta állt vendégfogadó hely. Balázs Márton 1800 körül vette át, cégérén kis versike hirdette: „Dieses Haus steht in Gottes Hand / und kühlen Thal wird es genannt”. „E házon az Isten keze / Hűvösvölgy pedig a neve.” Amikor a reformkorban ez a környék kezdett felkapott nyaraló- és kirándulóhellyé válni, akkor a kis korcsma is megváltozott: Balázs Keresztély nagyobb vendégfogadót emelt 1838-ban.
Őt követően egymás után négy Antal nevű fiú vitte tovább az üzletet. Az igazi léptékváltás 1900-tól figyelhető meg, amikor megnyílt a hűvösvölgyi villamosvonal.

A hely népszerűségét híresen jó konyhája is fokozta; a tulajdonos családnak saját baromfitelepe és disznóhizlaldája volt: az egykori beszámolók szerint a paprikás és a rántott csirkének, a liba- és kacsasülteknek nemigen volt párja a városban.

 

Szép Juhászné fogadó

Kerületünk másik legendás kertvendéglője a Szép Juhászné fogadó volt, amelyet még a XVIII. század vége felé alapított Pavianovich János budai jegyző a Budakeszi felé vezető út nyergében. Az 1830-as években élte virágkorát, szép klasszicista épülete már Vasquez 1837-es budai metszeteinek egyikén is feltűnik (lásd alul). Tulajdonosa az 1830-as évektől Szartory Lajos kéményseprő lett, majd 1865-től Borsos József, a kiváló festő. A kertvendéglő híresen jó hely volt, ahol baráti társaságok és a legkülönbözőbb testületek mellett sok illusztris vendég is megfordult, Ferenc Józseftől kezdve Bismarck kancelláron át Deák Ferencig. Az 1930-as évek végére tönkrement Szép Juhászné nevét mára már csak a Gyermekvasút állomása őrzi – a vendéglátás hagyományát pedig az itteni büfé, illetve a közeli lángosozó viszi tovább.

 

Budagyöngye

Ahogy megjelentek Pasaréten és környékén az első villák, úgy kezdtek nyílni az újabb vendéglők is a környéken. „Budagyöngye kávéház és vendéglő, a legkényelmesebb és legkellemesebb mulatóhely, villamos vasúti állomás, két állomással a hadapródiskola előtt. Minden vasárnapon és ünnepen nagy katonazene-hangverseny. A nagyterem 500 személyt befogad. Azonkívül van gyönyörű terasz, külön szobák, fedett tekepálya. Mindezek mulatságok, majálisok, bankettek stb. alkalmakra díjtalanul állanak rendelkezésre. Mérsékelt árak. Teljes tisztelettel Geyer Sándor vendéglős” – jelent meg a hirdetés a Budapesti Hírlap 1900. május 20-i számában. Ez a gyönyörű kerthelyiség a mai Hűvösvölgyi út 36. (egykor Hidegkúti út 22.) szám alatt működött. 1915-től aztán Auguszt-pavilonként ment tovább, 1923-tól éttermi résszel is: változatlanul elegáns, zenés-táncos helyként ismerték az egész városban.

 

Szép Ilona

A városrész neve őrzi a Hűvösvölgyi út Budakeszi úti elágazásnál a Szép Ilona vendéglőt is, melynek ódon épülete ma is áll a 4. szám alatt. Millacher József budai molnár emelte 1835-ben, emeleti része pedig az 1860-as években készült el. A fogadót eleinte főként átutazók látogathatták, meg az a néhány villatulajdonos, aki itt építkezett. Később a zugligeti lóvasút, majd a villamos kiépültével viszont igazán forgalmas hellyé vált, amely fölé a fasor nagyra nőtt vadgesztenyéi vetettek árnyat.

A városrész neve őrzi a Hűvösvölgyi út Budakeszi úti elágazásnál a Szép Ilona vendéglőt is, melynek ódon épülete ma is áll a 4. szám alatt. Millacher József budai molnár emelte 1835-ben, emeleti része pedig az 1860-as években készült el. A fogadót eleinte főként átutazók látogathatták, meg az a néhány villatulajdonos, aki itt építkezett. Később a zugligeti lóvasút, majd a villamos kiépültével viszont igazán forgalmas hellyé vált, amely fölé a fasor nagyra nőtt vadgesztenyéi vetettek árnyat.

 

Kikelet

A törökvészi hegyoldal is hívogatta a vendégeket. Már a Fillér utca névadója is valószínűleg egy kocsma volt, amely a nem túl biztató Utolsó fillérekhez nevet viselte a Retek utca sarkán – itt minden bizonnyal a környékbeli hegyekben megtermelt bort mérték. Később az út magaslatán (a Rókus-hegy csúcsán) működött a népszerű Kikelet vendéglő. Mára már csak a gesztenyefák maradtak belőle, amelyek alatt generációk ettek-ittak, illetve olykor énekeltek és táncoltak is.

 

Florida

A Körszálló mai helyén várta vendégeit 1929-től a Florida étterem. Az elegáns villa eredetileg Fónagy János számára készült, gyönyörű park vette körül. Az új étterem és kávéház 1929. május 26-án nyitott, és gyorsan felkapott, elegáns hely lett, élő zongoraszóval és kiváló konyhával. Fónagy azonban anyagi gondjai miatt (mivel sikkasztás miatt le is tartóztatták) hamarosan megvált tőle, így 1930-tól Rajna-parkként üzemelt tovább Rajna László cukrász vezetésével. 1938-tól Fogaskerekű sörözőként és egyúttal már panzióként funkcionált, tulajdonosa vitte többek között a Gül Baba éttermet is. 1944-ben a német megszálláskor a villát a Waffen-SS ellátótisztje vette birtokba, majd egy robbanás miatt teljesen romba dőlt. Helyén épült fel 1967-re a Körszálló.

 Fenyőgyöngye

A tradicionális, de máig működő budai kertvendéglők sorában elsők között említhetjük a kilencven éve, 1935-ben épült Fenyőgyöngye vendéglőt. Sztretovszky János, az alapító a János-hegyi kilátó vendéglátóhelyén dolgozott pincérként, így volt tapasztalata arról, milyennek is kell lennie egy vérbeli zöldvendéglőnek. A Szépvölgyi úton lévő telken felépített vendéglátóhelyet szívvel-lélekkel vitte, ahol az 1952-es államosítás után csak alkalmazottként dolgozhatott tovább. A hely mára újra a család leszármazottjainak tulajdonában van, és az étlapon a régi kedvencek is megmaradtak.

 

Híd bisztró

Az árnyas kert kellemes hűvösét még egyvalami fokozhatja, ha jár a levegő. Ezt nyújtja a Margit híd budai hídfőjénél a Híd bisztró kis kerthelyisége. Az asztalok fölé egy olyan évszázados tölgy ágai borulnak, amelyet talán még Erzsébet királyné emlékére ültettek valamikor az előző századfordulón. Ha nem is hosszú, nagy ebédekre, de egy kellemes nyáresti beszélgetésre mindenképp hívogató hely.

 

Náncsi néni

Tradicionálisabb budai kertvendéglőt elképzelni sem lehet a szintén népszerű
Náncsi néni vendéglőjénél. A kertvárosi, kockás terítős hangulat már közel ötven éve vonzza a vendégeket, különösen akkor, amikor a városban már elviselhetetlen a nyári hőség. Az étlap tekintetében itt is a hagyomány a kulcsszó, de maga az étterem is egy régi tanyaházban kapott helyet, belsejét is régi bútorokkal és festményekkel rendezték be.

 

Bobo

Az egykori budai polgári elit kedvelt találkozóhelye, a lövőház újult meg Haris Parkként a Mar­czi­bá­nyi téren. Ahogy a régi időkben, most is van itt egy elegáns kertvendéglő, a Bobo. Konyhája a monarchiabeli időket idézi, és a gyönyörű kert látványa is békebeli hangulatot áraszt.

 

Remíz

Az egykori Szép Ilona ugyan bezárt, de az útelágazásban több vendéglátóhely működik ma is. Klasszikusan elegáns kertvendéglő itt a Remíz (képünkön), amely az egykor híres Nagy Béla cukrászdája helyén nyílt. A fák árnyékában található a Szépilona Bisztró is, ahol franciás stílusban gondolták újra a klasszikus budai vendéglátást – de azért van klasszikus bécsi császármorzsa is!

 

Bálint Galéria Kávézó

Nem maradhat ki a felsorolásból a Házmán utcai Bálint Galéria Kávézó sem. Az egykori pasaréti villatelep egyik első házának kertjében rejtőzködő kerthelyiség igazi búvóhely, ahol a míves asztalokra gyönyörű vadgesztenyefák vetnek árnyékot. Bálint minden vendéget ismer – vagy ha nem, hamarosan az új betérők is ismerősei lesznek.

 

Zsiráf

Egészen fiatal hely a Zsiráf a Széllkapu parkban. Első egységük a Nyugati pályaudvar mellett üzemelt, onnan jöttek át Budára, felismerve a hely kivételes lehetőségeit. Ahogy nőnek a fák a parkban, úgy válik egyre hangulatosabbá a kerthelyiség, ahol nem a Krúdy Gyulát idéző ételeket érdemes keresnünk, hanem inkább egy jó nápolyi pizzát vagy egy friss salátát. A kertvendéglői hagyományokhoz hűen olykor koncerteket is tartanak itt, a teraszon pedig mindig szól a zene.

 

Jurányi Közösségi Inkubátorház

A Jurányi Közösségi Inkubátorház saját vendéglátó egységgel is rendelkezik, amely ha nem is nevezhető klasszikus kertvendéglőnek, de egy kellemes, fiatalos, szabadtéri, kiülős helyként bújik meg itt az udvaron a lakóházak között. Étel, ital és jó zene mindig van, és ismerősökkel is szinte biztosan összefuthatunk itt.

 

Kifli ÉS Kocsma

A hűvösvölgyi Kifli ÉS Kocsma a környéken lakók törzshelye: egyszerű, de nagyszerű. A friss kifli és a hideg sör a kis kerthelyiségben is fogyasztható, és biztosan kapunk mellé a tulajdonosoktól egy-két kedves szót is.

 

/Fotók forrása: A vendéglátóhelyek közösségi oldalai/

Összeállította: Viczián Zsófia