A MÚLT KINCSESBÁNYÁJA

A sajtómegnyitó után két nappal, május 17-én a nagyközönség előtt is megnyílt a Mechwart liget önkormányzati épülete alatt, a Mechwart lépcső közelében a II. kerület új, helytörténeti kiállítása, a Helyóvó.  

Kincsesbánya, vagy inkább kincstár nyílt meg az egykori óvóhely termeiben – egy olyan hely, ahonnan nemcsak élményekkel és tudással gazdagodva lehet távozni, de ahol el is lehet helyezni kincseket.

A helytörténeti gyűjtemény óhaja már évtizedek óta jelen van a kerületünkben. Budapestnek csak néhány városrészében működik ilyen intézmény. Ahhoz nem fért eddig sem kétség, hogy volna mit megőriznie a II. kerületnek is: kivételesen gazdag múltunk ezt mindenképpen indokolttá teszi. Ugyanakkor a megőrzés a XXI. században már nem feltétlenül egy tárgyi gyűjtemény létrehozását jelenti.

A modern helytörténeti gyűjtemények célja sokkal inkább egyfajta emlékezetpont létrehozása, ahol lehetőség van a helyi múltat őrző szöveg-, térkép- és képarchívumok tanulmányozására, és ahol ugyanekkor a közös emlékezet még össze nem gyűjtött elemeit össze lehet szedni, mindezek mellett pedig ahol találkozni lehet egymással, ahol hidat lehet építeni a generációk közt.

A Mechwart ligeti Helyóvó, amelynek neve az óvóhely szóösszetételének játékos megfordításából született, ezeknek az elvi alapvetéseknek a mentén jött létre Őrsi Gergely polgármester ötleteit beépítve, Szabó-Bartha Nikolett és a szöveges tartalmakat is jegyző Viczián Zsófia szakmai koncepciója alapján.

A múlt kincsesbányája itt többek közt érintőképernyőkön nyílik meg. A Budai Polgár gazdag archívumára, illetve más, helytörténeti szakmunkákra alapozva a látogatók három térképes és két tematikus képernyőn böngészhetnek különböző témaköröket. 

A kerület térképén elhelyezett ikonokra kattintva tanulmányozhatjuk Buda gazdag szakrális örökségét – az egykori és ma is álló templomokat, a Frankel Leó úti zsinagógát és más vallási építményeket –, valamint a nem kevésbé gazdag természeti örökséget is. Hasonlóképp ikonok segítenek felfedezni a méltán híres helyi vendéglátás vagy a közlekedés történetét, illetve az épített örökségünk egy-egy érdekes épületét és a különböző kerületi emlékhelyeket, legyenek azok szobrok, emlékpadok vagy éppen emlékfák.

A tematikus érintőképernyők is izgalmas témákat járnak körül. Színes ikonokra kattintva az egyiken a szőlőművelés, a másikon pedig a vízivárosi és felhévízi fürdőkultúra múltjával ismerkedhetünk meg. Ugyanitt közel 70, a kerületben egykor élt és ma is élő híres emberről, díszpolgárainkról és kerületi emlékérmeseinkről olvashatunk rövid életrajzokat. Különösen kedvelt a látogatók körében az „ilyen volt, ilyen lett” képpárokat felvonultató összeállítás: itt egészen kézzelfogható, vagy inkább szemmel látható, mennyit változott Buda vidéke az elmúlt évtizedekben.

Az érintőképernyők közt öt táblán a kerület múltja követhető végig a kezdetektől napjainkig. Hamarosan elkészül az 1872 (a kerületről készült első ismert fényképfelvétel) és 1972 között eltelt száz évet bemutató fényképösszeállítás is.

 

A múlt kincsesbányáját gazdagítják az egyik kis fülkében hallgatható történetek is: itt, a régi telefonkagylót felvéve, különleges, a kerület által kitüntetett embereket ismerhetünk meg, vagy éppen 1956-ról és a Széna téri eseményekről hallgathatunk visszaemlékezéseket. A szomszédos két fülke is rendkívül érdekes, és egyúttal egy hosszú alkotómunka gyümölcse: ezekben a Margit körutat barangolhatjuk be a Virtuális Helytörténeti Tár segítségével. Az egyes házaknál elidőzve megismerhetjük azok történetét – sőt, ha színes a ház ablaka, akkor egy-egy valaha ott élt híres emberről is olvashatunk röviden.

Az általános helytörténeti információk mellett ott sorakoznak persze az egykori óvóhely tárgyai is, a polgári védelem mementói. A falra vetített diákból megtudhatjuk, hogy igyekeztek felkészíteni az esetleges veszélyre a lakosságot; a helyiség végében pergő film pedig Budapest születésének korába röpít vissza.

A Helyóvó azonban egyúttal a játékosság és az emlékőrzés terepe is. A látogatók körében talán a szelfifal a legnépszerűbb, ahol régi villamossal, busszal vagy éppen a Góbé vitorlázórepülővel fényképezkedhetünk, majd a képet el is küldhetjük e-mail-címünkre. Hasonlóképpen kedvelt a csőposta, ahol üzenetet hagyhatunk a jövőnek.

A Helyóvó már most is nagyon gazdag, a látogatók rendre azt tervezik, hogy többször visszatérnek majd, hogy mindent meg tudjanak nézni. De fejlesztése is folyamatos, egyre bővülő tartalommal várja az érdeklődőket – várja, hogy hozzák el emlékeiket, és vigyék el a tudást és élményeket múltunkról. És egyúttal azt a jó érzést, hogy Buda gazdag múltjához méltó gazdag helytörténeti gyűjtemény valósult meg 2024 tavaszára.             

VZs

 

Széna tértől a „bunkerig” címmel vezetett rendhagyó sétát Őrsi Gergely
május 17-én és május 22-én délután.
A Széna térről induló – első alkalommal eső áztatta – séta során az érdeklődők
megismerhették a tér gazdag történelmi múltját, a körút emblematikus épületeit,
majd utolsó állomásként meglátogathatták a II. kerület
frissen megnyílt helytörténeti gyűjteményét.
A kiállítás jól vizsgázott, minden korosztály megtalálta a számára érdekes tartalmakat,
sok üzenet gyűlt össze a csőpostában, és számos szelfi is készült a kerület régi közlekedési eszközeivel.

 

A Helyóvót 2024. JÚNIUS VÉGÉIG a következő nyitvatartási rend szerint tekinthetik meg:

szerdánként   15 és 19 óra között,
péntekenként 10 és 14 óra között.

Szerdánként 16 és 18 órától, pénteken 12 órától Viczián Zsófia helytörténész
tart szakmai vezetést a gyűjteményben.

Megközelíthető az önkormányzat épületétől jobbra, lent.