A Golgota kövei Hűvösvölgyben

Az I. világháború után, az 1920-as években Magyarországon is megnőtt az érdeklődés a Szentföld iránt, és sok zarándok kereste fel az eredeti bibliai helyszíneket. A ferences Majsai Mór is többször járt Jeruzsálemben, és ennek hatására megfogalmazódott benne az az eszme, hogy azokkal a magyar hívekkel is meg kellene ismertetni a szentföldi helyszíneket, akik nem tudnak eljutni oda. Ebből a gondolatból nőtt ki a Molnár Farkas tervezte Magyar Szentföld-templom, az 1945-ben elhunyt építész egyik (részben megvalósult) főműve. A mára sajnos igen leromlott állapotba került épületben 1949-ig tíz oltár, illetve szent hely készült el, amely zarándokok ezreit vonzotta.

Az épület bejárata felett viszonylag jó állapotban fennmaradt
a Heinrich család címere

Eredetileg a homlokzati környílásokban színes üvegablakok voltak, de ezeket
később befalazták

Kevésbé ismert azonban a Heinrich István utcai templommal szomszédos villaépületek története. A ferencesek 1936 nyarán jelentek meg Hűvösvölgyben, amikor megvették az 5. szám alatt álló villát, amelyben az emeleten zárdát, a földszinten pedig a Szentföldet bemutató kis múzeumot, illetve kápolnát alakítottak ki. (Később az egész épület múzeumként működött.) Népszerű célpontja volt az iskolai kirándulásoknak, és persze a zarándokok is jöttek az ország minden tájáról: 1946 végéig kétszázezer ember látogatta meg. A hely ismertségét segítette a nagy példányszámban terjesztett Szentföld című lap is, amelyet itt szerkesztettek és nyomtattak.

1937-ben a rend megvette a 3. számú telket is: ezután indulhatott el a Magyar Szentföld-templom nagyszabású építkezése a két telken. Az 1-es szám alatti gyönyörű, ősfás kertben Heinrich Kálmán és neje, Tömöry Paulina 1897-ben felépült neoreneszánsz villája állt, amely az építtetők végakarata szerint 1927-től gyermekszanatóriumként működött. A Belügyminisztérium 1939 elején felajánlotta a ferences rendi zárdának az addigra már eléggé leromlott állapotba került épületet, hogy ott árvákat helyezzenek el. 1939 októberében meg is nyitották a Páduai Szent Antal Fiúárvaházat.

Középen a golgotai márványoltár, a padlózaton pedig a márványból készült mozaik látszik a villában kialakított kápolnában

Ugyanebben az épületben egy különleges kápolna is létesült. Még 1937-ben keresték meg a rendet azzal, hogy nekik adományozzák Jeruzsálemből a Stabat Mater oltárt, azaz azt a carrarai márványból készült oltárt, amely a jeruzsálemi Kálvárián hosszú ideig azon a helyen állt, ahol a hagyomány szerint a keresztfáról való levétel után Mária ölébe vette Jézus testét. Mivel Jeruzsálemben ekkor új oltárt állítottak, felszedték a padlózatot fedő márványlapokat is, és azokat is elküldték Budapestre. Ezek a márványlapok 1130 óta fedték a Golgota szikláit, még a keresztesek idejében tették le őket, és azután megszámlálhatatlanul sok zarándok térdepelt rajtuk.

Az ősi oltár és a kőlapok is a hűvösvölgyi Golgotai kápolnába kerültek, amelyet a villa szobáiból alakítottak ki. Megkapták azt a szekrényt is, amelyben a Fájdalmas Szűzanya világhírű kegyszobrát őrizték Jeruzsálemben, ebben a kegyszobor másolatát helyezték el. Majsai Mór visszaemlékezése szerint a Golgotai kápolna majdnem három hónapig készült, mert a márványoltár darabokban érkezett, és nehéz volt „a megszentelt márványlapoknak mozaikszerű kialakítása, amelyeket a keresztes vitézek még a XII. században raktak le a jeruzsálemi Kálvárián. Mikor ugyanis 1937-ben ezeket az igen elkopott márványdarabokat fölszedték, jó részük nagyon összetört. A régi fényképek alapján Molnár Farkas mérnökünk újra megrajzolta, és a kőfaragók két hónapig vésték a köveket, hogy azokból a régi rajzokat mozaikszerűen kirakhassuk.” A költségeket főként a hívek adománya fedezte, a kápolna pedig ezután nyilvános jelleggel működött, a környékbeli lakók rendszeresen ide jártak misére. 1940-ben a Golgotai Szűzanya szobrát meg is koronázták a Szent Korona pontos másával.

A kápolna és a villa is átvészelte az ostromot, de később nem kerülte el az államosítást. Ma önkormányzati szociális bérlakások vannak benne és a hozzá tartozó melléképületekben. Majsai Mórt 1951-ben koncepciós perben elítélték, a Magyar Szentföld értékeinek jelentős része pedig sajnos elpusztult. Az ősi oltárt és a keresztesek köveit azonban sikerült megmenteni, azokat a Margit körúton őrzik.

Viczián Zsófia