ADY ENDRE UTCA 25.

A Ház és Ingatlan Rt. 1927-ben vásárolta meg az Eszter utca és Bimbó utca (1932-től Ady Endre utca) között fekvő telket Faber Margittól 19 695 pengőért (mai áron kb. 24 millió forintért). Ugyanekkor egy vérhalmi telek is e cég tulajdonába került a Faber családtól, amely a környéken több telekkel is rendelkezett. A Ház és Ingatlan Rt. ekkor már ötödik éve működő, komoly vállalkozás volt. Több ingatlant tulajdonolt Pesten és Budán, Délegyházán homok- és kavicsbányát üzemeltetett, beszállítója volt a MÁV-nak és a Beszkártnak, a BKV elődjének.

A kert és a ház homlokzata Schnedarek Réka festményén

Ugyanebben az évben már az engedélyező hatóság előtt volt egy egyemeletes, manzárdos bérvilla, valamint lábazatos kerítésének terve. Az építész a Medve utca 10. szám alatt lakó Magyar Vilmos volt, aki több fővárosi épület tervezőjeként és építészeti szakíróként is nevet szerzett magának. A ház igen gyorsan, mondhatni rohamtempóban épült fel, 1928-ban már a használatbavételi engedélyt is kiadta a hatóság.

Részletek a ház külső és belső tervrajzaiból (Budapest Főváros Levéltára)

Érdemes felidézni, pontosan mire is. Földszint: 4 szoba, 1 hall, 1 cselédszoba, 2 konyha, 1 éléskamra, ruhatár, fürdő. Emelet: 4 szoba, 1 cselédszoba, 1 télikert, 1 fürdőszoba, 1 konyha, 1 éléskamra, 1 hall, 2 klosett, 3 erkély, 1 ruhatár, 1 átjáró, 1 tálaló, 1 loggia, 1 belépő. Manzárd: 2 szoba, 1 előszoba, 1 vasalóhelyiség, 1 terasz, 1 szárító, 1 mosókonyha, 2 klosett, 1 erkély, 1 fürdőszoba.

1932 és 1942 között a bérvillában tevékenykedett az építtető részvénytársaság központja. Ezen felül, céljának megfelelően, bérlők is lakták, így az év egy részében az egyébként pesti illetékességű Fülöp Andor, felesége, született Ritter Ágota és kisfiuk, György. Fülöp Andor az erzsébetvárosi Hernád utcában működő Nova Reklám és Címfestő Vállalat társtulajdonosa volt. Felesége családja az 1900-as évek legelején nyitott ékszerüzletet a belvárosi Markó utcában.

 

Fülöp Andor és családja

A házzal egyidős rézkilincs

Lépcsőházi részlet

 

Az 1944-ben kiadott „Zsidók által lakható épületek” jegyzékében a mutatósabb homlokzatával az Ady Endre utca felé néző villa is megtalálható, Eszter utca 4. címmel. Ekkoriban költöztek a Fülöp rokonságból mások is a villába, talán nagyobb biztonságot remélve. A nyilas uralom alatt azonban rájuk törtek. Fülöp Tamás, Fülöp Andor unokája elmondása szerint nagyszüleit elhurcolták, és nem tértek vissza, ma sem tudni, hol, hogyan lelték halálukat. Akkor még gyerek édesapja úgy menekült meg, hogy a manzárdban lakó cseléd vassodronyos ágyának aljára kapaszkodott fel.

A kerítés is míves munka

 

Esőtető az Eszter utcai bejárat felett

A Fülöp rokonság villában meghúzódó más tagjai is megmenekültek, köszönhetően a cselédlánynak, Molnár Katalin, „Kató néninek”. Ezt ők maguk mesélték a ma nyolcvanas éveiben járó Öreg Jenőnek, aki a negyvenes évek végén, a Békés megyei Battonyáról került szüleivel új lakóként a villa egy szegletébe. A labdával ügyesen bánó kisfiú hamarosan állandó fejelőpartnere lett a nála pár évvel idősebb Fülöp Jánosnak, akit családjával Kató néni bújtatott el a manzárdszoba előteréből nyíló rejtett ajtó mögött, amikor a nyilas csoport rátört a házban lakókra.

Ahogy az számos villával történt a világháborút követő, különösen lakásínséges időkben, az Ady Endre utca 25.-öt is fokozatosan felszabdalták. Amikor a battonyai első osztály után az Áldás utcai iskola második osztályába beíratott Öreg Jenő a villába került szüleivel, a földszintet csak ők lakták egy szobában a mai kiállítóterem mellett. A szobájuk mögött volt még egy cselédszoba, abból nyílt egy konyha. Fürdőjük nem volt, csak a cselédszobában egy mosdó. A lakáson kívüli kis verandából nyílt a WC, télen elég kellemetlen volt oda kijárni. A mai galéria és a mellette lévő lakás helyiségei üresek maradtak egészen a hatvanas évek elejéig. Az első emeleten a fejelőpartner Fülöp János családja lakott, hozzájuk nem csak a lépcsőházból, a kertből is fel lehetett menni egy külön lépcsőn. (A lépcső ma is megvan.) A manzárd egy részében – ahogy a háború előtt is – Kató néni lakott, valamint Csőregh úr, akinek fűszer-csemege boltja volt a szomszédban.

Az Eszter utcai homlokzat

A hatvanas években kezdődtek a nagyobb átalakítások, ekkor alakult ki a mai lakásszerkezet.

A ház építésekor – úttörő módon – központi fűtést építettek be, ám a kazán a háború alatt tönkrement. Vagy húsz évig egyedi kályhák fűtötték a lakásokat, azután a nagy átalakítás során – a még tanácsi kezelésű házba – újra gázkazánt telepítettek.

A felnőtt életét operatőrként végigdolgozó Öreg Jenő jólesően emlékszik vissza az ötvenes évekre eső gyerekkorára. A villa kertjében cseresznye, ringló, szilva termett. Autót csak elvétve lehetett látni, így az Eszter utca télen szánkópályaként szolgált, s a ma pár lépésre lévő körforgalom helyén kedvükre focizhattak. A kerületi iskolák közötti focibajnokság azonban a Vérhalom téren zajlott.

Ma a villa társasház, kilenc albetéttel. A gázvezetéket, az Eszter utcai homlokzatot felújították, de egy csaknem százéves villa karbantartása mindig ad feladatot.

Balázs István