|
Életmód
     
Budáról a világ minden tájára2026. április 29.
"Mindig újabb impulzusokat keresek, szeretek a tudományban is felfedező lenni."  Korábban egy izgalmas posztban számolt be Őrsi Gergely polgármester arról, hogy dr. Pelyhe Lizának köszönhetően valószínűleg az eddigi legmagasabb helyen járt a II. kerület zászlója – a Kilimandzsárón. A Budai Polgár a történet nyomába eredt...
„Statisztikus nappal, felfedező éjjel-nappal” – áll dr. Pelyhe Liza honlapjának tetején feliratként. És ugyanitt az is kiderül, hogy négy diplomája van és hét kontinensen járt már. Először az előbbire kérdeztünk rá. – Valóban négy diplomát szereztem (ezek között van űrtudományi szakember is), de hogy ne legyen olyan egyszerű, egy ötödikből, gépészmérnökként tettem le a PhD fokozatot. És amúgy kutató-fejlesztő mérnökként dolgozom, illetve statisztikával és adatelemzéssel is foglalkozom. Az az érzésünk, hogy az újdonság keresése akkor elég fontos az Ön számára. Valóban így van, mindig újabb impulzusokat keresek, szeretek a tudományban is felfedező lenni. Utazási célpontjai sem tűnnek szokványosnak, a honlap világtérképét elnézve... Grönland, Tűzföld és Antarktisz, Ausztrália, Új-Zéland, Üzbegisztán és Georgia, Laosz, Kambodzsa, a Spitzbergák és a Kilimandzsáró... Nagyjából tíz éve elterveztem, hogy még negyvenéves korom előtt eljutok az összes kontinensre. A Covid-járvány egy kicsit közbeszólt, de némi csúszással ezt sikerült is megvalósítanom. Hogyan szervezi ezeket az utakat? Általában egyedül megyek, így egyszerűbb, mert senkihez sem kell alkalmazkodni. Magam szervezek meg mindent, csak akkor kérek segítséget utazási irodától, ha arra egy országon belüli transzferek miatt szükség van. Nem olyan bonyolult egyébként, mint amilyennek elsőre hangzik: az Antarktisznál egyszerűen csak az volt a feladat, hogy ne késsem le az induló hajót. A Kilimandzsáró csúcsára hogyan jutott fel? A történet úgy kezdődött, hogy a Mount Everest alaptábora felé ötezer méteren befulladtam – kiderült, hogy asztmám van. Vissza kellett fordulnom, de engem nem olyan fából faragtak, hogy feladjam. Új célt tűztem ki: az 5895 méter magas Kilimandzsáró-csúcsot. Ehhez a II. kerületi tüdőgondozótól indult az út, elkezdtem futni és edzeni is, azóta két maratont futottam már le, és hetente egy félmaraton is megvan.
És a II. kerület zászlója hogyan került a csúcsra? Budai lányként a kerület hegyeiben nőttem fel, lokálpatriótának tartom magam, gondoltam, viszem magammal. Egyébként plusz erőt, motivációt is adott, hogy emiatt is végig kell csinálnom. Azért 5895 méteren egy kicsit ritkább volt a levegő, mint a János-hegyen, nem volt egyszerű asztmásként, de felértem! Csodálatos függőleges utazás volt az esőerdőtől a lápvidéken át a magashegyi sivatagig, egészen odáig, ahol már a táblák is elfogynak. Most, hogy onnan hazaért, mi a következő cél? Ó, hát azóta már voltam a Triglavon jégcsákánnyal, igaz, az „csak” 2864 méter... Sok ötletem van még, merre induljak.
Viczián Zsófia
|
|