Page 22 - BP2011-09vegleges

Basic HTML Version

22. OLDAL
HELYTÖRTÉNET
BUDAI
POLGÁR
Muráti Lili magánéletét is ugyanilyen céltu-
datosság jellemezte. Vaszary János színigaz-
gatóhoz csak azzal a feltétellel ment hozzá,
ha függetlensége megmarad: egy házban, de
külön lakásban laktak. A kapufeljárón is két
autó állt. Muráti Lili nem politizált, de nyíl-
tan vállalta jobboldali nézeteit, és tovább
játszott a német megszállás alatt.
Vaszary János írja naplójában, hogy 1944
karácsony estéjén menekültek el Budapest-
Muráti Lili elfogása
Hangjával, szépségével és humorával bűvölte el a nézőket a harmincas évek filmbálványa
„Általában a határozott, kissé kacér, de nagyon is tudatos nő típusát alakította a filmvász­
non, aki minden helyzetben feltalálja magát, és mindent önállóan megold. Azért lett akkora
sztár, mivel ebből a fajta temperamentumos színésznői karakterből ő volt lényegében az
egyetlen a korabeli Magyarországon.”
ről a bombázások elől, de még Esztergomig
sem jutottak, amikor elromlott az autójuk.
A város már elesett, ezért gyalog indultak
vissza Hidegkút felé, ahol házról házra jár-
va egészen tavaszig bujkáltak. Az újságokból
tudták meg, hogy mindkettőjüket nyilasnak
bélyegezték.
Muráti Lilit és férjét többször elfogták az
oroszok, de mindig szerencséjük volt. Egy-
szer a szovjet politikai rendőrség (GPU) mű-
vészetkedvelő kihallgató tisztjének kezébe
kerültek. Az őrnagy cigarettát, italt és ételt
hozatott nekik, és mivel hosszú ideje nem
tisztálkodtak, átengedte a fürdőszobáját is.
Vacsora után elvitte a házaspárt a Víziváros-
ba, a Donát utca 4. szám alatti, lebombázott
villájukhoz, hogy a romos épületben össze-
szedjék az ékszereket. Az értékeken megosz-
toztak, két nap múlva pedig szabadon elme-
hettek.
Ezután hűvösvölgyi házakban próbál-
tak rejtőzni, 1945 márciusában pedig a
máriaremetei kolostorban kaptak menedé-
ket. A negyedik napon itt tartóztatta le őket
Érdy Sándor, egy fiatal, ambiciózus nyomozó.
A „hőstettről” így tudósított a korabeli sajtó:
„A budai II. kerületi mintarendőrség nem-
csak arról nevezetes, hogy elfogta Murait, a
nagykátai hóhért, Eckl századost, a százszo-
ros gyilkost, hogy megakadályozta Budán
a járványt a hullák eltakarításával, és hogy
értékes szociális intézkedéseket tett, de ar-
ról is híres, hogy kétnapi nyomozás után el-
fogták a Hűvösvölgyben bujkáló Muráti Lilit
és Vaszary Jánost. Balázs József, a rendőrség
vezetője a Lugossy-Major főcsoportot bízta
meg az ügy lefolytatásával. […] A rendőrség
most felkutatja, hogy Murátiék hova dugták
»A pénz nem boldogít« jelszóval szerzett va-
gyonukat, ebből mennyit fordítottak a nyi-
las-fasiszta uralom támogatására.”
A Bimbó út 7. szám alatti rendőrkapitány-
ságról azonban a GPU kihozta Muráti Lilit és
Vaszary Jánost, de Budapest továbbra sem
volt biztonságos számukra. Újabb kihallga-
tások és fogda várt rájuk. Kilenc hónapig egy
erdei ház padlásán húzódtak meg. 1946 nya-
rán három magyar repülőtiszt segítségével
jutottak át Bécsbe.
A koholt vádak és a népbírósággal fenye-
getőző politikai rendőrség elől külföldre
szökött Muráti Lili a rendszerváltás után
visszakapta magyar állampolgárságát, és ki-
tüntették a Köztársasági Érdemrend közép-
keresztjével. Madridban halt meg 2003. áp-
rilis 17-én, kilencvenegy évesen.
V
errasztó
G
ábor
A Bimbó út 7. alatt működött a kerületi rendőrség
az 1940-es évek második felében
„Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében elvetem, szaporodj!”
– fohászkodtak dédapáink a gabona vetése előtt. Máté apostol és evangélista
emléknapja (szeptember 21.) emlékeztette eleinket a sürgető őszi
munkákra. Miként a gazdasszonyok szerte az országban, a
budai falvakban is bizonyosan kevertek szentelt búzát
vagy barkát a vetőmagba, hogy áldás legyen a
következő évi termésen. Némelyek földobták a
vetőzsákot a háztetőre, hogy az ég harmatja
szentelje három éjszaka. Mások szenteltvi-
zet vagy János-napi szentelt bort hintettek a
gondosan előkészített vetnivalóra. Többnyire
kedden,
„keddasszonya”,
Szent Anna erejével
láttak munkához. Amikor a mag földbe került, a
jámbor lelkek könyörögtek:
„Édes jó Atyám, áldd
meg és szenteld meg, hogy jusson minden szegénynek
és az ég madarainak is belőle!”
Dédanyáink szép ősz ígéretét vélték fölfedezni a másodjára virágzó or-
gonabokrokon, akác-és gesztenyefákon. Megfigyelték, hogy búzavető Máté
napos ideje rendszerint eltartott négy hétig. Ha szemerkélt az eső,
arra számítottak, hogy sáros lesz az ősz. Amikor a hitéért
vértanúságot szenvedett Szent Tekla napján (szeptember
23.) zuhogott, siettek fölszedni a krumplit a korai fagy
elől. Boszorkányos híre volt Gellért (szeptember 24.)
éjszakájának, mert akinek
„volt rá hajlama”
, az
találkozhatott a keresztúton ácsorgó ördöggel, és
a tőle kapott boszorkánytudománnyal okozhatott
bajt a haragosainak. A velencei származású Szent
Gellért Csanád első püspöke, Szent István király
tanácsadója, Imre herceg nevelője volt. A szikláról
1046-ban mélybe taszított, vértanúhalált halt Gellért
tiszteletére templom épült a XI. században a később
róla elnevezett hegy alján.
P. C
s
.
Búzavető Máté szeptemberi ünnepe
F
orrás
: F
orteplan